Népmeséink olyan kincseink, amelyek megismertetnek közös hagyományainkkal, emellett kedves bölcsességükkel, színes fantáziavilágukkal, humorral és furfanggal tanítanak, és szinte észrevétlenül segítenek alapvető erkölcsi kérdésekben, a hétköznapi események, problémák feldolgozásában – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. február 25. kedd, 15:00
A meséket - A papucsszaggató királykisasszonyok, A kicsi dió, Az aranyszőrű bárány, A székely asszony és az ördög, A só - látványos, játékos jelmezekkel és népzenei aláfestéssel állították színpadra. A koreográfiákat a táncművészek, és az előadás rendezője, Bozsik Yvette készítették.
Előadják: Bali Boglárka, Bujdosó Anna, Darabont Áron, Hasznos Dóra, Hortobágyi Brigitta, Heim Boglárka, Sebestyén Tímea, Csere Zoltán, Maurer Milán, Gombai Szabolcs, Iványi Mirkó, Kalmár Attila, Krizsán Dániel, Nagy Levente, Tóth Rebeka, Vati Tamás, Zambrzycki Ádám
Mesék:
A papucsszaggató királykisasszonyok
A kicsi dió
Az aranyszőrű bárány
A székely asszony és az ördög
A só
Zene: Bartók Béla, Szarka Tamás, a Kurul Dobosok és Philippe Heritier szerzeményeivel, valamint népzenei felvételekkel
Hangfelvételen közreműködik: Nagy Mari
Háttérfestmények: Iványi Mirkó
Jelmez: Bati Nikoletta
Díszlet: Vati Tamás
Fény: Pető József
Kreatív producer: Iványi Marcell
Koreográfusok: Bozsik Yvette, Gombai Szabolcs, Krizsán Dániel, Sebestyén Tímea és Zambrzycki Ádám
Rendező: Bozsik Yvette
Fotó: Horváth Judit
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
