Népmeséink olyan kincseink, amelyek megismertetnek közös hagyományainkkal, emellett kedves bölcsességükkel, színes fantáziavilágukkal, humorral és furfanggal tanítanak, és szinte észrevétlenül segítenek alapvető erkölcsi kérdésekben, a hétköznapi események, problémák feldolgozásában – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. február 25. kedd, 15:00
A meséket - A papucsszaggató királykisasszonyok, A kicsi dió, Az aranyszőrű bárány, A székely asszony és az ördög, A só - látványos, játékos jelmezekkel és népzenei aláfestéssel állították színpadra. A koreográfiákat a táncművészek, és az előadás rendezője, Bozsik Yvette készítették.
Előadják: Bali Boglárka, Bujdosó Anna, Darabont Áron, Hasznos Dóra, Hortobágyi Brigitta, Heim Boglárka, Sebestyén Tímea, Csere Zoltán, Maurer Milán, Gombai Szabolcs, Iványi Mirkó, Kalmár Attila, Krizsán Dániel, Nagy Levente, Tóth Rebeka, Vati Tamás, Zambrzycki Ádám
Mesék:
A papucsszaggató királykisasszonyok
A kicsi dió
Az aranyszőrű bárány
A székely asszony és az ördög
A só
Zene: Bartók Béla, Szarka Tamás, a Kurul Dobosok és Philippe Heritier szerzeményeivel, valamint népzenei felvételekkel
Hangfelvételen közreműködik: Nagy Mari
Háttérfestmények: Iványi Mirkó
Jelmez: Bati Nikoletta
Díszlet: Vati Tamás
Fény: Pető József
Kreatív producer: Iványi Marcell
Koreográfusok: Bozsik Yvette, Gombai Szabolcs, Krizsán Dániel, Sebestyén Tímea és Zambrzycki Ádám
Rendező: Bozsik Yvette
Fotó: Horváth Judit
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
Az, ki életében sokat érzett és gondolkozott; s érzeményit és gondolatait nyom nélkül elröppenni nem hagyta: oly kincset gyűjthetett magának, mely az élet minden szakában, a szerencse minden változásai közt gazdag táplálatot nyújt lelkének. Sok szépet írának a bölcsek, s gyakran a nem éppen bölcsek is; gazdag forrást nyitának fel, honnan jó sorsban intést, balban vigasztalást, mindkettőben magasbra emelkedést, szív és ész nemesülést meríthetünk; de azok is csak úgy hatnak reánk, ha érzés és gondolkodás által sajátunkká tevők, ha saját magunkban kiforrva lényünkhez kapcsolódtak, mint esti szélhez a virágillat, melyben megfürdött.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új és izgalmas, dinamikus fúziót a Frenáktól jól ismert küzdelem-, és szabadság-tematika között. „Pórázon tartjuk a többieket, amíg kiszolgálnak minket, simogatunk, de abban a pillanatban, hogy kicsit mozdulnak, mennének, visszarántjuk őket.” – így jellemzi Frenák azt az erőszakos, hatalomgyakorló attitűdöt, ami a Lutte-ben jelenik meg, és világunkat évszázadok óta kísérti.
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
