A rapszódia magas szárnyalású, szeszélyes,szélsőséges lelkiállapotot, nagy ellentéteket, szenvedélyes érzelmeket tartalmazó lírai költemény. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások tökéletesen jeleníthetők meg a kortárs tánc eszközeivel.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. május 5. kedd, 19:00
Liszt Ferenc: Magyar rapszódia
GG Tánc Eger
Liszt Ferenc 1839-ben, 180 éve kezdte elkomponálni rapszódia-sorozatát. Rapszódiáiban az „ősi magyar zenét” kívánta feldolgozni, amelyet ő a cigányzenészek muzsikájából ismert.
Liszt Ferencről mondják, hogy magyar volt a szívében, zene iránti szeretetében német, külső megjelenésében és műveltségében francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz. Magyarország és az itt élő emberek, fontos része voltak az életének, bár a nyelvünket nem beszélte, de magyarnak vallotta magát. Liszt Ferenc, az Európa-szerte ünnepelt művész, részt vállalt a magyar kultúra építésében, nagy súlyt fektetve a tehetségkutatásra és tehetséggondozásra. Mi, akik magyar anyanyelvi közegben éljük mindennapjainkat, vajon törekszünk arra, hogy csodás, gazdag kultúránkat megőrizzük és átörökítsük a következő nemzedékek számára?
Szoros kapcsolat fűzte Erkel Ferenchez és Richard Wagnerhez. Rajongója volt a női nemnek, a hölgyek pedig érte rajongtak.
A rapszódia magas szárnyalású, szeszélyes,szélsőséges lelkiállapotot, nagy ellentéteket, szenvedélyes érzelmeket tartalmazó lírai költemény. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások tökéletesen jeleníthetők meg a kortárs tánc eszközeivel.
Táncolják:
Kelemen Dorottya
Emődi Attila
Rovó Virág
Rayco Lecuona Suarez
Joni Österlund
Törteli Nadin
Novák Laura
Tóth Karolina
Oláh Zoltán m.v. Kossuth - díjas
Zongorán közreműködik: Gábos Judit m.v.
Jelmez-díszlet koncepció: Topolánszky Tamás
Jelmeztervező: Papp Janó
Szcenika: Fodor Zsolt, Engler Imre
Zene: Liszt Ferenc-Erkel Ferenc-Richard Wagner
Zenei munkatárs: Dr. Nagy Zoltán
Dramaturg: Pinczés István
Balett mester: Sziráky Gábor
Koreográfus - asszisztens: Kelemen Dorottya
Ügyelő: Hódos Ildikó
Koreográfus: Topolánszky Tamás Harangozó – díjas
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
2014-ben a Nemzeti Táncszínházban három komplex táncszínházi nevelési előadás valósult meg. (Horda2, 2014; Igaz Történet Alapján, 2016; Talpuk alatt, 2018). Mind a három előadás az ún. DTIE /dance theatre in education/ alapmódszertanát felhasználva alakította ki a foglalkozásokat, különböző korosztályok számára. Az előadásokra érkezők nemcsak nézői, de résztvevői és alakítói is az egyes előadásoknak. A jubileum alkalmából a Talpuk alatt című interaktív előadásra, ezúttal a felnőtt közönséget várjuk.
Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az estén ezeket a kérdéseket boncolgatjuk a tangó lépésein keresztül.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried…
A Nemzeti Táncszínház legnépszerűbb saját előadás-sorozatának búcsúelőadása. Ez a 11. évadát ünneplő egyedi - és rendszeres teltházzal büszkélkedő - sorozat…
Két ember egy pontban összeér. Ez a pont most már közös, itt találkoznak. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
