A flamenco misztériuma az előadók személyiségében rejlik, hiszen ez a műfaj a lélek szabad szárnyalásáról szól. Szívbemarkoló énekek, szenvedélyes, elegáns, vagy féktelen vad táncok, érzelemdús gitár dallamok és vérpezsdítő ritmusok egysége szuggesztív erővel hatnak. Az energiák átadódnak, egyesülnek, feltöltenek, elvarázsolnak!
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. július 16. kedd, 20:30
Lippai Andrea, a FlamenCorazónArte Táncszínház alapító balett- és flamenco táncművésze 1984-ben szerződött a Győri Baletthez, majd ‘90-ben lábsérülése után műfajt váltott. Eddigi, 40 éves színpadi pályafutásának legnagyobb részét, a flamenco hazai megismertetésének szentelte, és megalapította az első magyar flamenco alapú táncszínházat.
„26 éve álmodjuk előadásról előadásra magunkat és közben újabb és újabb élményekkel gazdagodunk. Mai esténk egy könnyed válogatás az elmúlt évek előadásainak táncaiból, melyek más-más érzelmekről szólnak, de minden mozdulattal és hanggal, egy életigenlő, boldog világot teremtünk. Szívünk egyszerre dobban, ha megszólal a flamenco!
Aki eljön e nyár esti előadásunkra, garantáljuk, hogy úgy megy haza, mintha kicserélték volna! Sőt az előadás végén még táncra is perdülhet velünk, ha kedve tartja!”
Zene:
Barna Rita – ének, palmas
Lucio Dominguez – ének, palmas
Alex Torres – gitár
Tar Gergely – cajon, palmas, ütőhangszerek
Tánc:
Achkar Laura, Ajtai Krisztina, Csermák Zsuzsanna, Göltl Evelin, Herendi Zsuzsanna, Lippai Andrea, Szabó Zsófia
Fény: Pető József
Rendezés, koreográfia: Lippai Andrea Harangozó Gyula-díjas, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett táncművész
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg Élő Táncarchívumunk következő műsorában. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.
Az adventi időszak újdonsága lesz Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat ünnepre hangoló, élőzenével, hagyományos és kortárs táncelemekkel, autentikus…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
