Korhatár nélkül • Budapesti Operettszínház Balettegyüttese
Ismét felveszik a spicc-cipőt a Budapesti Operettszínház balett-táncosai egy rendkívüli nagybalett-összeállításban! Læs mere
Køb Billetter
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Mandag, 02. Maj 2022 19:00
A Korhatár nélkül című táncprodukció most első alkalommal élőben is látható, mivel a koronavírus-járvány miatt eddig csak online kerülhetett bemutatásra.
Az est első részében körbetáncolják a balett világát a Hattyúk tavától a Mosoly országáig a legszebb pas de deux-ekkel és kartáncokkal.
Ezt követően a második felvonásban látható nagyszínpados kortárs balettkoreográfia több évtizede az első olyan táncprodukció a Budapesti Operettszínházban, mely kortárs létére klasszikus és neoklasszikus elemeket is ötvöz. A koreográfia a barokk kor báli balett éjszakáinak hangulatát hivatott megidézni Felix Mendelssohn klasszicista stílusban íródott szimfóniájára.
Humoros harminc perces etűd négy zenei tételben, színpadra vitt energia, viharok és kedves érzelmi lecsengések, a koreográfus képzeletének groteszk képtára. Nem több, de nem is kevesebb, mint garantáltan kellemes kikapcsolódást ígérő, fél órán át vibráló táncprodukció korhatár nélkül...
I. felvonás - A HATTYÚK TAVÁTÓL A MOSOLY ORSZÁGÁIG
Pjotr Iljics Csajkovszkij: A hattyúk tava – pas de deux
Szólisták: Szabó Barbara - Somai Valér
Koreográfus: Lev Ivanov
Betanító balettmesterek: Szakály György, Kozmér Alexandra, Apáti Bence
Goldmark Károly: A Makrancos Kata – pas de deux
Szólisták: Rotter Bianka - Sík Milán
Koreográfus: Seregi László
Betanító balettmesterek: Kozmér Alexandra, Szakály György, Apáti Bence
Aram Hacsaturján: Gayane – Kardtánc
Szóló-pár: Sautek Dóra-Szanyi Tamás
Közreműködik: Babácsi Benjamin, Kelemen Krisztián, Németh Dávid, Schlégl András, Széphalmi Pál
Koreográfus: Apáti Bence, Lénárt Gábor
Koreográfus-asszisztens: Lendvai Zsolt
Aram Hacsaturján: Spartacus – pas de deux
Szólisták: Tóth Nikolett - Gallai Zsolt
Koreográfus: Seregi László
Betanító balettmesterek: Szakály György, Apáti Bence, Kozmér Alexandra
Lehár Ferenc: A mosoly országa – Kínai szvit
Szólisták: Hoffmann Virág Zoé, Bedő Dorisz, Babácsi Benjamin, Somai Valér, Szanyi Tamás
Közreműködik: Németh Alexandra - Kelemen Krisztián, Rózsahegyi Dorottya - Németh Dávid, Radics Diána - Széphalmi Pál, Karacs Eszter - Jakab Dániel
Koreográfus: Bajári Levente
Koreográfus-asszisztens: Marosi Edit
II. felvonás - KORHATÁR NÉLKÜL
Közreműködnek:
Ottlik M. Laura – Királynő
Sík Milán – Király
Németh Dávid – Fotós
Szabó Barbara
Gallai Zsolt
Rotter Bianka
Babácsi Benjamin
Rózsahegyi Orsolya
Széphalmi Pál
Tóth Nikolett
Schlégl András
Hoffmann Virág Zoé
Kelemen Krisztián
Zene: Felix Mendelssohn-Bartholdy: IV. (A-dúr Olasz) szimfónia - balett
Koreográfus: Zachár Lóránd
Koreográfus munkatársa: Vincze Balázs
Koreográfusasszisztens: Marosi Edit
Jelmeztervező: Fekete Kata
Felvételről közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara
Karmester: Pfeiffer Gyula
Aktuelt
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a bánatot, életet lehel az elgyötörtekbe, kiegyensúlyozza a lelket és boldogságot hoz.
PÅ PLAKATEN
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem…
Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
