Program


Kolozsvári piactéren • Magyar Állami Népi Együttes
6

Kolozsvári piactéren • Magyar Állami Népi Együttes

Bár a mostani bevásárlóközpontos világban mindinkább feledésbe merül, nem is olyan régen a piac egy település napi életének, így Kolozsvárnak is központi helyszíne volt. Itt adta el napi friss zöldségét a hóstáti gazda, tejét-vaját a kalotaszegi asszony, munkaerejét, barmát a széki vagy mezőségi férfiember, pénzzel a zsebében itt mulatott a vásáros a sikeres nap végén, itt ismerkedtek meg leendő házastársak, pletykáltak, vagy csak hallgatták a legfrissebb híreket a vásárlók.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. március 1. péntek, 17:00

A Kolozsvári Magyar Napok tizedik évfordulójára a Magyar Állami Népi Együttes ennek a képzeletbeli piacnak a hangulatát varázsolta a színpadra – nem teljességre törekedve, de történeti távlatokat is nyitva az emlékezet horizontján – természetesen nem drámában, hanem a néptánc és a népzene költői nyelvét használva.

A műsorban elhangzik Mihályi Gábor írása.

A műsor a Kolozsvári Magyar Napok tizedik évfordulójára készült.

 

Előadja a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, valamint vendégművészek

Szólót énekelnek: Kubinyi Júlia, Hetényi Milán

Mesemondó: Pálffy Zoárd

Zene: Kelemen László, Pál István Szalonna

Zenei vezető: Nyitrai Tamás

Zenekarvezető: Radics Ferenc

Tánckarvezető: Ágfalvi György

Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán

Koreográfusok: Ágfalvi György, Kökény Richárd, Mihályi Gábor

Látvány: Papp Kornél

 

Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor

Művészeti vezető: Pál István Szalonna

Együttesvezető: Mihályi Gábor, Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas, érdemes és kiváló művész

Ajánlatunk


A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével és magával ragadó lendületével egy bő év alatt a Társulat egyik legnépszerűbb produkciója lett, melyet már több mint 10 ezer ember látott különböző országokban és városokban. A Duda Éva Társulat ezzel az esttel elrugaszkodik a táncszínházi világ új dimenziójába. Olyan szavakon túli, tágabb univerzumba invitálnak, ahol a kezdés pillanatában eltűnik az idő és élvezhetjük a pezsgő kalandot. Egyedi, megismételhetetlen percek, az élet ünneplése, mert mulatságnak mindig lennie kell! Alkotó táncművészek: Eleonora Accalai, Bacsó Gabriella, Bundschuh Vera, Dévai Lúcia, Dragos Dániel, Dudás Gergely, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Javier Mario Salcedo Hernández, Szilvási Anna Zeneszerzők és előadók: Farkas Izsák, Szarvas Dávid Díszlet: Duda Éva Jelmez: Kiss Julcsi Fénytervező: Pető József Trénervezetők: Csuzi Márton, Zoletnik Zsófia Trénerek: Lakatos Leonetta, Ott Olivér, Lennart Paar, Újvári Milán Koreográfus asszisztens: Csák Beatrix, Vitárius Orsolya Produkciós vezető: Huszár Ágnes Rendező-koreográfus: Duda Éva Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg. Támogatók: EMMI, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Inspirál Cirkuszközpont, Movein Stúdió Külön köszönet: Faller Zoltán – airtrack.hu, Gortva Krisztián, Ott Olivér – Pattanj Sportegyesület, Vági Bence – Recirquel

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.

Ajánló


A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…

A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…

Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók