A Duna Táncműhely Képíró c. előadását Zoltánfy István fiatalon elhunyt szegedi festőművész képei ihlették, a produkció ugyanakkor tágabb kontextusban kíván foglalkozni képzőművészet és tánc kapcsolatával, a festészetnek a mozdulatra gyakorolt inspiratív hatásával.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: streda, 17. apríl 2024, 19:30
Zoltánfy István festőművész 1944-ben Deszken született,Szegeden élő festőművész, aki 1988-ban Ausztriában tragikus autóbaleset következtében vesztette életét. „Csak megszületni és meghalni ment el szülővárosából. Festményeinek képi világa, motívumkincse az alföldi és a szegedi életből, az alsóvárosi napsugaras házak vidékéről, a kocsmák, gyármellékek, családi otthonok miliőjéből vétetett. Legtöbb festményét átlelkesíti valamiféle szemérmes ünnepélyesség – ikonok, oltárképek hordozzák a mindennapi élet ábrázolatait. Szelíd fegyelemmel, ám izzó szenvedéllyel alkotott. Nemzeti és ízig vérig európai művész volt.” - írta róla a 2005-ben a szegedi Grand Caféban megrendezett kiállításának ismertetője.
A Táncműhely alkotóműhely jellegét mindenekelőtt annak köszönheti, hogy produkcióról produkcióra más-más előadói gárdát hív meg, különböző tánctechnikákban jártas művészekkel dolgozik együtt. A Képíró esetében is a néptánc, a balett és a kortárs tánc találkozik egymással, az erős táncanyagot pedig élő dj-set teszi teljessé.
Előadók: Lőrinc Katalin, Katona Gábor, Frigy Ádám, Fosztó András, Kriston Fruzsina
Zene: dj Panda
Fény: Lendvai Károly
Koreográfus-rendező: Juhász Zsolt
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
VASAS MŰVEK: Zárt ajtók Hogyan lehet hűnek maradni érzékeinkhez, amikor társas kapcsolataink szokásjogok, formarendszerek közé szorul, amikor a kommunikáció nem a kapcsolódásról szól, hanem társadalmi önkifejezésről, önmegfogalmazásról, melyben minden kapcsolat kellékké, az öndefiníciós szótárban egy szócikké válik.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
