A Duna Táncműhely Képíró c. előadását Zoltánfy István fiatalon elhunyt szegedi festőművész képei ihlették, a produkció ugyanakkor tágabb kontextusban kíván foglalkozni képzőművészet és tánc kapcsolatával, a festészetnek a mozdulatra gyakorolt inspiratív hatásával.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. április 17. szerda, 19:30
Zoltánfy István festőművész 1944-ben Deszken született,Szegeden élő festőművész, aki 1988-ban Ausztriában tragikus autóbaleset következtében vesztette életét. „Csak megszületni és meghalni ment el szülővárosából. Festményeinek képi világa, motívumkincse az alföldi és a szegedi életből, az alsóvárosi napsugaras házak vidékéről, a kocsmák, gyármellékek, családi otthonok miliőjéből vétetett. Legtöbb festményét átlelkesíti valamiféle szemérmes ünnepélyesség – ikonok, oltárképek hordozzák a mindennapi élet ábrázolatait. Szelíd fegyelemmel, ám izzó szenvedéllyel alkotott. Nemzeti és ízig vérig európai művész volt.” - írta róla a 2005-ben a szegedi Grand Caféban megrendezett kiállításának ismertetője.
A Táncműhely alkotóműhely jellegét mindenekelőtt annak köszönheti, hogy produkcióról produkcióra más-más előadói gárdát hív meg, különböző tánctechnikákban jártas művészekkel dolgozik együtt. A Képíró esetében is a néptánc, a balett és a kortárs tánc találkozik egymással, az erős táncanyagot pedig élő dj-set teszi teljessé.
Előadók: Lőrinc Katalin, Katona Gábor, Frigy Ádám, Fosztó András, Kriston Fruzsina
Zene: dj Panda
Fény: Lendvai Károly
Koreográfus-rendező: Juhász Zsolt
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
Shakespeare egyik legismertebb vígjátéka egyben keserédes dráma a szerelem természetéről. Fiatalok vesznek el egy elvarázsolt erdőben, és miközben párjukat keresik, kiderül, hogy ebben a világban a szerelem csak függőség, a magány ellenszere. A kavarodásban a szerelmesek valójában egymásban keresik önmagukat – ez a keresés pedig boldogsághoz és boldogtalansághoz is vezethet.
Csillogó világot építünk magunknak, amiben minden szép és jó. Az online kultúra, amiben élünk ezt követeli. Hogyan lehet a legszebb…
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
