Podujatie


Héttorony • Duna Művészegyüttes, Vecsei H. Miklós, Etnofon Zenei Társulás

Héttorony • Duna Művészegyüttes, Vecsei H. Miklós, Etnofon Zenei Társulás

„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….”

Ipolyi Arnold

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: štvrtok, 28. december 2023, 19:00

A Héttorony legenda szimbolikája számos alkalommal feltűnt a magyar kultúrtörténetben. Számunkra a Kárpát-medence népi műveltsége, kollektív emlékezete és kreativitása, valamint, a nagy elődök szellemi hagyatéka jelentik azt a kincset, amit a Héttorony magában rejt Bécs, Kassa, Munkács, Brassó, Újvidék, Zágráb és Maribor tornyai ölelésében. E kincsek között találjuk Makovecz Imre életművét is.

1992-ben épült fel Makovecz Imre világraszóló Magyar Pavilonja a Sevillai Expón, amely szinte azonnal nemzeti jelképpé vált. A pavilon zenéjét Kiss Ferenc szerezte. A mintegy 20 perces zenei anyag a magyar világzenei élet kiemelkedő alkotása. Ebből született meg a későbbiekben a Héttorony hangjai című album.

 Táncelőadásunk Kiss Ferenc zenéjére épülve kíván emléket állítani Makovecz Imre szellemi hagyatékának.

 

Előadja: Duna Művészegyüttes, Vecsei H. Miklós, Etnofon Zenei Társulás

Zeneszerző, zenei rendező: Kiss Ferenc

Zenei szerkesztők: Novák Péter, Küttel Dávid

Jelmeztervező: Túri Erzsébet

Látvány: JuZso

Tánckarvezetők: Bonifert Katalin, Soós Gyula András

Koreográfusok: Appelshoffer János, Fitos Dezső, Foltin Jolán, Horváth Zsófia, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor

Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt

 

Külön köszönet Csernyus Lőrincnek és a Makovecz Imre Alapítványnak.

 

Támogatók: KIM, Nemzeti Táncszínház, Kultúrpart

 

Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.

Naša ponuka


A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.

Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.

Tipy


Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…

Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…

“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)

Upozornenie! Časový limit na nákup čoskoro vyprší!
odhadovaný zostávajúci čas:
00:00

položka/y v košíku

celkom:


Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.



Támogatók