A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: niedziela, 28 Września 2025 19:00
A darab minden egyes karaktere és történése, tulajdonképpen Siegfried víziói, belső világának kivetülése. Ő maga mindvégig egy szobában ül, miközben önmaga jó és rossz énjét vetíti ki Odette és Rothbart figurájára.
A táncszínházi produkció egyfajta pszicho drámának is tekinthető, ha úgy tetszik pszichoanalízis. Mindemellett, fontos volt számomra Csajkovszkij erőteljes és briliáns zenei világát képpé formálni, a tánc nyelvén keresztül láthatóvá varázsolni a zenét. Egerházi Attila
Siegfried: Jelle Johannes Hendrix
Odette: Tae Sone
Rothbart: Cristina Porres Mormeneo
Hattyúk: Klaudia Tkaczyk, Morgane Chabiraud, Viktória Lacová, Nina Sninská, Shizuka Hosoi, Piotr Ziólkowski, Filippo Cosso, Julen García Riesco
Kicsi hattyúk: Morgane Chabiraud, Shizuka Hosoi, Viktória Lacová, Filippo Cosso
Nagy hattyúk: Nina Sninská, Klaudia Tkaczyk, Piotr Ziólkowski, Julen García Riesco
Spanyol tánc: Mattia Massa, Filippo Cosso, Julen García Riesco, Piotr Ziólkowski
Báli szereplők: Morgane Chabiraud, Klaudia Tkaczyk, Nina Sninská , Enara Fernandes Laboa, Viktória Lacová, Bank Lili, Mattia Massa, Filippo Cosso, Julen García Riesco, Taite Serow-nijts, Efrén Colomer Pérez, Piotr Ziolkowski
Zene: Pjotr Iljics Csajkovszkij
Felvételről közreműködik: Mariinszkij Színház zenekara
Vezényel: Valerij Gergijev
Színpadkép koncepció: Egerházi Attila
Díszletterv: Jaroslav Milfajt
Jelmezterv: Bregje van Balen
Fényterv: Egerházi Attila
Szcenikus: Bajkó György
Koreográfus-asszisztens és próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették. Az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem a tánc eszközeivel készültek. Ezek a képek múlandó emléket állítva tisztelegnek egy hosszú és termékeny művészi út előtt. Brunner Erzsébet festményei a tánc segítségével megelevenednek, és tovább mesélik azt a pillanatot, amit festőjük megragadott. A képek egy életútról beszélnek, szellemi és fizikai utazásról az érdeklődéstől, ismerkedéstől, az élményeken és felismeréseken át elért szintézisig, az út végéig – a feloldódásig.
Bármerre járjak is, a helyet, a kultúrát, az arcokat, a pillanatokat már örökre viszem tovább magammal. Az élmények velem jönnek, épp úgy, ahogy a múltat is magunkkal visszük. Ami ma a jelenem, holnap a múltammá válik. De melyik másodperc az, mely a kettőt elválasztja?
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
Mindenki a fedélzetre! Napkeltekor útnak indul a Szélkirálynő. Az úticél Pelevár, a világ legnagyobb kikötője. Mint a hajó kapitánya várom…
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
