A Hamupipőke a Grimm–fivérek egyik legismertebb meséje jámborságról és gonoszságról, hatalomvágyról és becsületről, ármányról és hűségről. Hamupipőke egy bálban, tánc közben ismeri meg a Herceget, s előadásunk is tánccal, zenével meséli el történetüket.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. május 22. csütörtök, 15:00
A Ghymes zenéjére készült lendületes koreográfiákban elevenedik meg a királyi udvar élete, a mostohák civódása, az elveszett cipő gazdájának keresése és a szerelmesek egymásra találása. A táncos-zenés forma kifejezően közvetíti a történetben rejlő érzelmeket, emberi értékeket. A Duna Művészegyüttes az európai népek táncaiból (Skandináviától a Balkánig) merítve hozta létre a gyerekek számára érthető és élvezhető, látványos és derűs, ugyanakkor tanulságos előadását.
Hamupipőke: Soltész Luca
Herceg: Mezei Balázs
Mostoha: Kaszásné Halmi Ildikó
Mostohatestvérek: Barta Réka, Kovács Anita
Király: Szabó Csaba
Királynő: Bonifert Katalin
Hoppmester: Végh Tamás
Tündér: Bednai Nikolett
Kalmárvezér: Kolumbán Norbert
valamint tánckara:
Bognár Adrián, Chifor Lénárd, Demarcsek Dániel, Gidró Roland, Gombai Franciska, Honvédő Eszter, Izsó Lajos Hunor, Kissitkei-Kovács Márk Jenő, Nagy Kinga, Perduk Zsófia, Sáfrán Balázs, Soós Gyula András, Szabó Tamás, Szappanos Emma Lili, Szoboszlai-Kálmán Lilla, Végh-Pozsár Kitti
Zene: Ghymes
Jelmez és díszlet: Túri Erzsébet
Fény: Lendvai Károly
Hang: Földes Gábor
Koreográfia: Juhász Zsolt, Maros Anna
Rendező-koreográfus: Mucsi János, Juhász Zsolt
Az előadás a Duna Művészegyüttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható –…
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
