A Hamupipőke a Grimm–fivérek egyik legismertebb meséje jámborságról és gonoszságról, hatalomvágyról és becsületről, ármányról és hűségről. Hamupipőke egy bálban, tánc közben ismeri meg a Herceget, s előadásunk is tánccal, zenével meséli el történetüket.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. május 22. csütörtök, 15:00
A Ghymes zenéjére készült lendületes koreográfiákban elevenedik meg a királyi udvar élete, a mostohák civódása, az elveszett cipő gazdájának keresése és a szerelmesek egymásra találása. A táncos-zenés forma kifejezően közvetíti a történetben rejlő érzelmeket, emberi értékeket. A Duna Művészegyüttes az európai népek táncaiból (Skandináviától a Balkánig) merítve hozta létre a gyerekek számára érthető és élvezhető, látványos és derűs, ugyanakkor tanulságos előadását.
Hamupipőke: Soltész Luca
Herceg: Mezei Balázs
Mostoha: Kaszásné Halmi Ildikó
Mostohatestvérek: Barta Réka, Kovács Anita
Király: Szabó Csaba
Királynő: Bonifert Katalin
Hoppmester: Végh Tamás
Tündér: Bednai Nikolett
Kalmárvezér: Kolumbán Norbert
valamint tánckara:
Bognár Adrián, Chifor Lénárd, Demarcsek Dániel, Gidró Roland, Gombai Franciska, Honvédő Eszter, Izsó Lajos Hunor, Kissitkei-Kovács Márk Jenő, Nagy Kinga, Perduk Zsófia, Sáfrán Balázs, Soós Gyula András, Szabó Tamás, Szappanos Emma Lili, Szoboszlai-Kálmán Lilla, Végh-Pozsár Kitti
Zene: Ghymes
Jelmez és díszlet: Túri Erzsébet
Fény: Lendvai Károly
Hang: Földes Gábor
Koreográfia: Juhász Zsolt, Maros Anna
Rendező-koreográfus: Mucsi János, Juhász Zsolt
Az előadás a Duna Művészegyüttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
VASAS MŰVEK: Zárt ajtók Hogyan lehet hűnek maradni érzékeinkhez, amikor társas kapcsolataink szokásjogok, formarendszerek közé szorul, amikor a kommunikáció nem…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
