A HA DÔ - hullámmozgás című butoh előadást Tadashi Endo Brazília és Németország után Magyarországon mutatta be a 25 éves Bozsik Yvette Társulat előadásában.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. május 16. kedd, 19:00
HA DÔ
(hullámmozgás)
Bozsik Yvette Társulat
“Hol lelhetnek az emberek igazi otthonra?
Talán ott, ahol szeretetet és biztonságot találnak?
Ez lehet az oka az egész életünkben tartó
folytonos bolyongásnak?“
Tadashi Endo
A németországi Göttingenben élő és dolgozó Tadashi Endo az egyik legnagyobb ma élő butoh táncos és koreográfus, mesterei a butoh tánc megalapítói és ikonikus alakjai, Tatsumi Hijikata és Kazuo Ohno voltak. 25 éve vezeti a göttingeni MAMU butoh központot.
A HA DÔ - hullámmozgás című butoh előadást Tadashi Endo Brazília és Németország után Magyarországon mutatta be a 25 éves Bozsik Yvette Társulat előadásában. A közös bemutató egy 3 éves együttműködés végeredménye Tadashi Endo és a Bozsik Yvette Társulat között, melyet több intenzív butoh workshop előzött meg Budapesten. Az előadás a modernkori háborúk szenvedőinek és halottainak mementója.
Az előadás támogatója az NKA Táncművészet Kollégiuma.
Előadják:
Hasznos Dóra
Hegedűs Zsófia
Hortobágyi Brigitta
Samantha Kettle
Krausz Alíz
Bujdosó Anna
Fülöp Tímea
Sebestyén Tímea
Széki Zsófia
Gombai Szabolcs
Indrei Ábel
Krizsán Dániel
Vati Tamás
Zambrzycki Ádám
valamint Endo Tadashi
Fényterv: Pető József
Látvány: Vati Tamás
Jelmez: Bati Nikoletta
Zene: Daniel Maia
Kreatív producer: Iványi Marcell
Asszisztens: Joó Gyöngyvér
Koreográfia: Tadashi Endo
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy történelmi magyar vidék kultúrájának megismertetését tekintik elsődleges céljuknak. A Transylvania Express Erdély táncaiból, muzsikájából válogat. Az előadással szeretnénk azt az üzenetet megfogalmazni, hogy a hagyományos kultúra tovább él mindnyájunkban, akik hiszünk a tradíció életben tartásának értékében, hisz jövőnk a hagyomány!
"Régóta szeretnék az önismeret kusza útvesztőjében eligazodni, vagy legalábbis értelmet találni tetteimnek, reakcióimnak… ezek ugyanis régről bevésődött, automatikus válaszok. Generációkon…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
