A HA DÔ - hullámmozgás című butoh előadást Tadashi Endo Brazília és Németország után Magyarországon mutatta be a 25 éves Bozsik Yvette Társulat előadásában.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. május 16. kedd, 19:00
HA DÔ
(hullámmozgás)
Bozsik Yvette Társulat
“Hol lelhetnek az emberek igazi otthonra?
Talán ott, ahol szeretetet és biztonságot találnak?
Ez lehet az oka az egész életünkben tartó
folytonos bolyongásnak?“
Tadashi Endo
A németországi Göttingenben élő és dolgozó Tadashi Endo az egyik legnagyobb ma élő butoh táncos és koreográfus, mesterei a butoh tánc megalapítói és ikonikus alakjai, Tatsumi Hijikata és Kazuo Ohno voltak. 25 éve vezeti a göttingeni MAMU butoh központot.
A HA DÔ - hullámmozgás című butoh előadást Tadashi Endo Brazília és Németország után Magyarországon mutatta be a 25 éves Bozsik Yvette Társulat előadásában. A közös bemutató egy 3 éves együttműködés végeredménye Tadashi Endo és a Bozsik Yvette Társulat között, melyet több intenzív butoh workshop előzött meg Budapesten. Az előadás a modernkori háborúk szenvedőinek és halottainak mementója.
Az előadás támogatója az NKA Táncművészet Kollégiuma.
Előadják:
Hasznos Dóra
Hegedűs Zsófia
Hortobágyi Brigitta
Samantha Kettle
Krausz Alíz
Bujdosó Anna
Fülöp Tímea
Sebestyén Tímea
Széki Zsófia
Gombai Szabolcs
Indrei Ábel
Krizsán Dániel
Vati Tamás
Zambrzycki Ádám
valamint Endo Tadashi
Fényterv: Pető József
Látvány: Vati Tamás
Jelmez: Bati Nikoletta
Zene: Daniel Maia
Kreatív producer: Iványi Marcell
Asszisztens: Joó Gyöngyvér
Koreográfia: Tadashi Endo
A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével és magával ragadó lendületével egy bő év alatt a Társulat egyik legnépszerűbb produkciója lett, melyet már több mint 10 ezer ember látott különböző országokban és városokban. A Duda Éva Társulat ezzel az esttel elrugaszkodik a táncszínházi világ új dimenziójába. Olyan szavakon túli, tágabb univerzumba invitálnak, ahol a kezdés pillanatában eltűnik az idő és élvezhetjük a pezsgő kalandot. Egyedi, megismételhetetlen percek, az élet ünneplése, mert mulatságnak mindig lennie kell! Alkotó táncművészek: Eleonora Accalai, Bacsó Gabriella, Bundschuh Vera, Dévai Lúcia, Dragos Dániel, Dudás Gergely, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Javier Mario Salcedo Hernández, Szilvási Anna Zeneszerzők és előadók: Farkas Izsák, Szarvas Dávid Díszlet: Duda Éva Jelmez: Kiss Julcsi Fénytervező: Pető József Trénervezetők: Csuzi Márton, Zoletnik Zsófia Trénerek: Lakatos Leonetta, Ott Olivér, Lennart Paar, Újvári Milán Koreográfus asszisztens: Csák Beatrix, Vitárius Orsolya Produkciós vezető: Huszár Ágnes Rendező-koreográfus: Duda Éva Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg. Támogatók: EMMI, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Inspirál Cirkuszközpont, Movein Stúdió Külön köszönet: Faller Zoltán – airtrack.hu, Gortva Krisztián, Ott Olivér – Pattanj Sportegyesület, Vági Bence – Recirquel
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet…
A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái…
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
