Az MDTIstanbul hatalmas sikerű „Rosegarden” című egyedi előadásában összefonódik múlt és a jelen, az elektronikus zene és a szúfi hagyományok. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. január 24. szerda, 19:00
A török táncművészet egyik meghatározó alakja, Beyhan Murphy és Mercan Dede „világzene-művész” több jelentésréteget hordozó, mobil előadása a török kultúrát hivatott megjeleníteni, a kortárs, modern tánc nyelvén gazdagítva azt misztikus áthallásokkal. Kortárs és klasszikus elemek fonódnak össze a darabban: az oszmán korból egy városi kávéházba, a modern ember belső útkeresésétől a kerengő dervisekig jutunk el, hogy utunk végén ott várjon a rózsa, kifejeződése mindannak, ami az emberiségben a legnemesebb. A Rosegarden színteréül szolgáló sátor a nomád életet jelképezi. A színes és dinamikus Rosegarden előadást élő zenekar kíséri, hátterét a világhírű fotóművész, Ara Guler fotói adják. A 2024-ben már 20 éve megszakítás nélkül játszott Rosegarden az Állami Operaház és Balett egyik legsikeresebb előadása.
Táncosok:
Chiara GIORDA, Kamola RASHIDOVA, Hurí MURPHY, Demet AKSULAR,
Beríl ŞENÖZ, Buse ERCAN, Míray BACI, Canberk YILDIZ, Evrím AKYAY, Berkcan CEYLAN, Ferhat GÜNEŞ, Ozan AKGÜN, Ahmet ŞAHİN, Mert AKSU, Burhan YÜCEL,Taner GÜNGÖR, Alper MARANGOZ, Tuğçe GÖNCÜ, Seçil YENiGÜN, Tufan ELİTAŞ
Zenekar:
Ulaş Kurugüllü (hegedű)
İsmail Kaya (csello)
Hakan Polat (brácsa)
Tansu Karpinar (ütőhangszerek)
Turgay Çoşkun (kánún)
Rendezés és koreográfia: Beyhan Murphy's
Zene: MERCAN DEDE
Jelmez: AYSEGUL ALEV-ISMAIL DEDE
Díszlet: ISIN MUMCU
Fény: TANER AYDIN-BEYHAN MURPHY (after Michael Odam)
Szöveg: ORHAN PAMUK – EVLIYA CHELEBI
Felolvas: HALIT ERGENC
Videó: ŞAFAK TÜRKEL
Fotó: ARA GÜLER
Együttműködő partner: a Török Köztársaság - Török Nagykövetség Budapest és a Török Köztársaság - Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium
KitchWald a szépséggel és titkokkal teli mágikus erdő, a káosz és a rendbe vezető út, amely egyszerre csábít és riaszt, kelti a megnyugvás és a nyugtalanság érzését.
A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új és izgalmas, dinamikus fúziót a Frenáktól jól ismert küzdelem-, és szabadság-tematika között. „Pórázon tartjuk a többieket, amíg kiszolgálnak minket, simogatunk, de abban a pillanatban, hogy kicsit mozdulnak, mennének, visszarántjuk őket.” – így jellemzi Frenák azt az erőszakos, hatalomgyakorló attitűdöt, ami a Lutte-ben jelenik meg, és világunkat évszázadok óta kísérti.
A két szereplő kapcsolódni vágyik. Az alapvetően túlélési ösztönből fakadó, pszichológiai és emocionális jólét iránti vágy diktálta elementáris erő nem több ennél: ösztön, ami azonban alakítja emberi kultúránkat, normáinkat, értékeinket, és ami nélkül elképzelhetetlen nyelvi és kognitív fejlődésünk.
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet…
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
A végzős évfolyam három év különféle tánctechnikai alapozást követően a negyedik évében mesterkurzusokon csiszolta a tudását. Az egyetem kitűnő mesterein…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
