2023 tavaszán ismét Szék városára emeljük tekintetünket.
Novák Ferenc 1989-ben bemutatott, méltán nagy hírű Széki Rómeó és Júlia – „Forrószegiek” című táncjátékát újítjuk fel. Különleges aktualitást ad az előadásnak, hogy Korniss Péter „HOSSZÚ ÚTON – Szék 1967-2022” című kiállítása nagy sikerrel megnyílt a Várfok Galériában.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: nedeľa, 23. apríl 2023, 19:00
Az előadás napján a Nemzeti Táncszínházban rendezzük meg Korniss Péter Bookart Kiadó gondozásában azonos címmel megjelenő új könyvének bemutatóját. A könyvbemutató az előadás előtt közvetlenül a Nemzeti Táncszínház előcsarnokában lesz.
Az előadás első felében Novák Ferenc „Tata” mesél Szék táncéletéről és 1958 – 75 közötti gyűjtéseiről, mindezt Korniss Péter fotóival illusztrálva.
Könyvbemutató 18:00 órai kezdettel kerül megrendezésre.
Vendégek: Hajdú Áron, a Bookart Kiadó igazgatója, Salát Zalán Péter a könyv tervezője.
Előadók:
A Duna Művészegyüttes és a Bihari János Táncegyüttes
A Magyar Állami Népi Együttes és a Duna Művészegyüttes szólistái, valamint a Honvéd és a Bihari János Táncegyüttes egykori táncosai
Kali, a forrószegi lány: Gyetvai Júlia
János, Kali bátyja: Szemán Barna
Márton, Kali forrószegi szeretője, János barátja: Sáfrán Balázs
István, a felszegi fiú: Kele Kristóf
Zsuzsi, István felszegi szeretője: Bacsó Lilla
Lázár, István barátja: Szabó Gábor
A Sorsanya: Maros Anna
Kali édesanyja: Gerdesits Irén
Zsuzsi édesanyja: Rusorán Gabriella
Tiszteletes: Ertl Péter
Zene: Rossa László
Jelmez: Imrik Zsuzsa
Díszlet: Götz Béla eredeti díszletei alapján
Rendező-koreográfus: Novák Ferenc
A szerelem arcai, mélyen gyökerezik Márai Sándor három ikonikus művében: A gyertyák csonkig égnek, Eszter hagyatéka és Válás Budán. Ezek a művek nem csupán irodalmi értékük miatt jelentősek, hanem azért is, mert mesterségesen és érzékletesen jelenítik meg a férfi és nő kapcsolatának legmélyebb és legkomplexebb rétegeit, amelyek minden korban és kultúrában aktuálisak. Az előadás ezt a gazdag érzelmi és filozófiai hátteret használja fel arra, hogy színpadra vigye a szerelem univerzális történetét, három jól elkülöníthető, mégis egymásba fonódó képben élőzenével, Márai versekkel.
A Mezőség sokszínű népművészete Bartók Bélától és Kodály Zoltántól kezdve Martin Györgyön és Tímár Sándoron át Novák Ferencig számos gyűjtő érdeklődését felkeltette már. Tehát bőséges forrásból dolgozhatott Juhász Zsolt együttesvezető, rendező, aki így gondolkodott a műsor kapcsán: „Az érzéseinket, a tájegység iránti szeretetet, annak szépségeit szeretnénk megmutatni. Multikulturális vidék magyarsággal, románsággal, cigánysággal – ezt az izgalmas együttélést próbáljuk színre vinni.”
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
Csillogó világot építünk magunknak, amiben minden szép és jó. Az online kultúra, amiben élünk ezt követeli. Hogyan lehet a legszebb…
Két ember egy pontban összeér. Ez a pont most már közös, itt találkoznak. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
