
VIHAR • Kulcsár Noémi Tellabor
"Olyanok vagyunk mi is, mint
Az álmok anyagja: kurta életünk
Keretje álom."
(Szász Károly fordítása)
"Olyanok vagyunk mi is, mint
Az álmok anyagja: kurta életünk
Keretje álom."
(Szász Károly fordítása)
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 6. csütörtök, 19:30
Egy viharos éjjelen különös alakok gyűlnek össze az elvarázsolt szigeten. Egy bölcs, magányos öreg férfi, egy gyönyörű szép, tiszta lány, egy romlott, alávaló gazember és egy könnyed léptű szellem. Ez volna Prospero? Emez Miranda? Hol van a sötét Caliban? Na és Ariel? A Kulcsár Noémi Tellabor társulat táncosai a mozgás és a tánc nyelvén gondolják újra és tovább Shakespeare művészi számvetését, amely egyszerre a színpadtól való búcsú és annak örök éltetése.
Kulcsár Noémi, Harangozó-díjas koreográfus a Macbeth, a Szentivánéji álom és a Sok hűhó semmiért után ezúttal William Shakespeare kései remekműve nyomán készít adaptációt. Az új bemutató álomszerű világában egyszerre ég a lemondás és a bosszú érzése, és fénylik a fiatal szerelem reménye, miközben nem tudni, hol kezdődik a tánc és a mozdulat, vagy hol végződik a zene. A cirkuszi és bábos elemekből is álló produkcióban pedig nemcsak kortársainkat ismerhetjük fel, hanem önmagunkat is.
Előadják:
Dramaturg: Cseh Dávid
Jelmeztervező: Bati Nikolett
Látvány: Kulcsár Noémi, Csere Zoltán
Zene: Szabó Sipos Ágoston
Koreográfus: Kulcsár Noémi, Harangozó-díjas
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Nemzeti Táncszínház, Imre Zoltán Program
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg Élő Táncarchívumunk következő műsorában. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe vezető visszautat keresi folyton folyvást. Az Éva és Ádám című est ezzel az univerzális kérdéssel foglalkozik, két fiatal koreográfus alkotó mozgásnyelvén és művészi megjelenítésén keresztül.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!