Két nép, a spanyol és a magyar vállalt végvár szerepet a keresztény Európa védelmében. A küzdelmek keserűsége és fájdalmaik nyomot hagytak kultúrájuk és művészetük minden területén. A szomorú balladáikból, ennek ellenére mindig a pozitív hitük emelkedik felszínre. Zenéjük és táncaik az életigenlésből fakadó megmaradás energiáit ébresztik a nézőben és hallgatóban egyaránt. więcej
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Sobota, 31 Października 2020 19:00
FOLKAMENCO
Rítus, ritmus, szenvedély
Pirók Zsófia
Műfaj: néptánc
Felvonások száma: 1
Időtartam: 70 perc
Két nép, a spanyol és a magyar vállalt végvár szerepet a keresztény Európa védelmében. A küzdelmek keserűsége és fájdalmaik nyomot hagytak kultúrájuk és művészetük minden területén. A szomorú balladáikból, ennek ellenére mindig a pozitív hitük emelkedik felszínre. Zenéjük és táncaik az életigenlésből fakadó megmaradás energiáit ébresztik a nézőben és hallgatóban egyaránt. Mindkét népröghöz kötött életének kísérője, a szabadság időtlen megtestesítője: a vándorló cigányság. Az ő megmaradásuk záloga is az az élő kultúra, mely beolvaszt magába mindent, ami hagyományként megtartó büszkeséget, hitet és boldogságot jelenthet. A megőrzött színes emlékek olvasztótégelyében, a mai világban, az élővé tett közös erő: az ÉLETSZERETET! A gyökerekből felszínre tört látható virág gondozása az, ami tartást ad. A múlt előtti tisztelgés a jelenben a közös jövő, amit a közös energiák képviselnek. Ezt a mélyből feltörő érzést, mely a lelkünkből fakad, egyesítjük ebben az előadásban, melynek résztvevői bárhonnan származnak is, sajátjuknak érezhetik minden pillanatát. Különbözőségünk látszólagos csak, mert az érzelmek, melyek táncainkból-zenéinkből ébrednek, azonosak. Csodálkozva fedezzük fel a távolság ellenére, a sok-sok apró jelet, mely összeköt.
Mottó: "Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának." /Kodály Zoltán/
Az előadás létrejöttét támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Spanyol Királyság Budapesti Nagykövetsége, valamint a Budapesti Cervantes Intézet.
Táncművészek
Pirók Zsófia – flamenco tánc, Az évad legjobb női táncművésze díj 2019
Julio Ruiz – férfi flamenco tánc (Spanyolország)
Lippai Andrea – flamenco tánc, Harangozó Gyula díj, Köztársasági Ezüst Érdemkereszt, Magyar Arany Èrdemkereszt
Ajtai Krisztina – flamenco tánc
Eredics-Fekete Zsuzsanna – néptánc, Magyar Ezüst Érdemkereszt
Horányi-Pirók Panka – néptánc
Horányi Csaba – néptánc
Appelshoffer János – néptánc, Örökös Aranysarkantyús, Népművészet Ifjú Mestere-díj, és Harangozó Gyula-díj
Zenekar
Zenekar
Andrzej Lewocki - flamenco gitár, cajón (Lengyelország)
Alex Torres – flamenco gitár (Peru)
Alicia Carrasco – flamenco ének (Spanyolország)
Kovács Máté – ütőhangszerek
Tar Gergely - ütőhangszerek
Cserta Balázs – fúvós hangszerek
Szirtes Edina Mókus – hegedű
Rosonczy-Kovács Mihály - hegedű
Fekete Márton - brácsa
Zeneszerzés: Juan José Bando (Sevilla, Spanyolország)
Jelmezek: Molnár-Madarász Melinda Meyke
Video animáció: Szabó Kristóf
Fény: Pető József
Koreográfia: Pirók Zsófia, Lippai Andrea, Julio Ruiz
A vérpezsdítő és ma is népszerű dél-amerikai zenei ritmusok ihlető hatása, azok hagyományostól eltérő felhasználása Topolánszky Tamás koreográfiai gondolkodásában régóta jelen van. Eredeti dallamok és magyar szerzők magyar nyelvű műveinek felhasználásával, az ezekhez illeszkedő, a produkció számára íródó zenei anyag izgalmas ötvözésével készül az új produkció.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
