Két nép, a spanyol és a magyar vállalt végvár szerepet a keresztény Európa védelmében. A küzdelmek keserűsége és fájdalmaik nyomot hagytak kultúrájuk és művészetük minden területén. A szomorú balladáikból, ennek ellenére mindig a pozitív hitük emelkedik felszínre. Zenéjük és táncaik az életigenlésből fakadó megmaradás energiáit ébresztik a nézőben és hallgatóban egyaránt. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 31. szombat, 19:00
FOLKAMENCO
Rítus, ritmus, szenvedély
Pirók Zsófia
Műfaj: néptánc
Felvonások száma: 1
Időtartam: 70 perc
Két nép, a spanyol és a magyar vállalt végvár szerepet a keresztény Európa védelmében. A küzdelmek keserűsége és fájdalmaik nyomot hagytak kultúrájuk és művészetük minden területén. A szomorú balladáikból, ennek ellenére mindig a pozitív hitük emelkedik felszínre. Zenéjük és táncaik az életigenlésből fakadó megmaradás energiáit ébresztik a nézőben és hallgatóban egyaránt. Mindkét népröghöz kötött életének kísérője, a szabadság időtlen megtestesítője: a vándorló cigányság. Az ő megmaradásuk záloga is az az élő kultúra, mely beolvaszt magába mindent, ami hagyományként megtartó büszkeséget, hitet és boldogságot jelenthet. A megőrzött színes emlékek olvasztótégelyében, a mai világban, az élővé tett közös erő: az ÉLETSZERETET! A gyökerekből felszínre tört látható virág gondozása az, ami tartást ad. A múlt előtti tisztelgés a jelenben a közös jövő, amit a közös energiák képviselnek. Ezt a mélyből feltörő érzést, mely a lelkünkből fakad, egyesítjük ebben az előadásban, melynek résztvevői bárhonnan származnak is, sajátjuknak érezhetik minden pillanatát. Különbözőségünk látszólagos csak, mert az érzelmek, melyek táncainkból-zenéinkből ébrednek, azonosak. Csodálkozva fedezzük fel a távolság ellenére, a sok-sok apró jelet, mely összeköt.
Mottó: "Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának." /Kodály Zoltán/
Az előadás létrejöttét támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Spanyol Királyság Budapesti Nagykövetsége, valamint a Budapesti Cervantes Intézet.
Táncművészek
Pirók Zsófia – flamenco tánc, Az évad legjobb női táncművésze díj 2019
Julio Ruiz – férfi flamenco tánc (Spanyolország)
Lippai Andrea – flamenco tánc, Harangozó Gyula díj, Köztársasági Ezüst Érdemkereszt, Magyar Arany Èrdemkereszt
Ajtai Krisztina – flamenco tánc
Eredics-Fekete Zsuzsanna – néptánc, Magyar Ezüst Érdemkereszt
Horányi-Pirók Panka – néptánc
Horányi Csaba – néptánc
Appelshoffer János – néptánc, Örökös Aranysarkantyús, Népművészet Ifjú Mestere-díj, és Harangozó Gyula-díj
Zenekar
Zenekar
Andrzej Lewocki - flamenco gitár, cajón (Lengyelország)
Alex Torres – flamenco gitár (Peru)
Alicia Carrasco – flamenco ének (Spanyolország)
Kovács Máté – ütőhangszerek
Tar Gergely - ütőhangszerek
Cserta Balázs – fúvós hangszerek
Szirtes Edina Mókus – hegedű
Rosonczy-Kovács Mihály - hegedű
Fekete Márton - brácsa
Zeneszerzés: Juan José Bando (Sevilla, Spanyolország)
Jelmezek: Molnár-Madarász Melinda Meyke
Video animáció: Szabó Kristóf
Fény: Pető József
Koreográfia: Pirók Zsófia, Lippai Andrea, Julio Ruiz
Test-Lélek-Tangó Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az estén ezeket a kérdéseket boncolgatjuk a tangó lépésein keresztül.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a bánatot, életet lehel az elgyötörtekbe, kiegyensúlyozza a lelket és boldogságot hoz.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
