FlamenKoktél • FlamenCorazónArte Táncszínház
A flamenco ősi tradíciókból táplálkozó, modern művészeti ág, mely a jelen kor meghatározó és kiemelkedő műfaja. Viac
A flamenco ősi tradíciókból táplálkozó, modern művészeti ág, mely a jelen kor meghatározó és kiemelkedő műfaja. Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: nedeľa, 17. júl 2022, 20:30
A szenvedélyes táncok, az érzelemdús dallamok és a vérpezsdítő ritmusok szuggesztív erővel hatnak. Az előadó és a közönség közötti mágikus tér az, ahol a Duende életre kelhet. Ez a rejtélyesnek tűnő világ most virágkorát éli. Hasonlóan többágú művészeti ág, akárcsak a jazz, mely képes befogadni különböző hangszereket, stílusokat. A FlamenCorazónArte Táncszínház ezúttal az Andalúziából származó műfajt a latin dallamokkal és a latin-jazz ritmusaival fűszerezi. Az együttes táncművészei Lippai Andrea és Pirók Zsófia, anya és lánya alkotópáros. Andrea, az együttes alapítója, aki művészi pályafutását a Győri Balett magántáncosaként kezdte, elsőként hozott létre flamenco-táncszínházi előadásokat a Nemzeti Táncszínház szervezésében. Lánya, Zsófia első magyarként végzett Sevillában flamenco szakon a Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Az estét különböző műfajok legkiválóbb képviselői, és külföldi vendégművészei kísérik. Az egység a művészet nyelvén jön létre, hiszen a szavakon túli kifejezésünk a lelkünket szólítja meg.
Előadók:
Flamenco gitár: Alex Torres (Peru)
Ének: Mario Ochoa (Honduras)
Ütőhangszerek: Tar Gergely
Klarinét: Cserta Balázs
Zongora: Révész Richárd
Flamenco tánc, koreográfia: Pirók Zsófia
Az évad legjobb pályakezdő táncművésze díj – 2016
Az évad legjobb női táncosa díj – 2019
Flamenco tánc, koreográfia: Lippai Andrea
Harangozó Gyula-díj
EuroPas-díj
Köztársasági Ezüst Érdemkereszt
Magyar Arany Érdemkereszt
Flamenco tánc: Ajtai Krisztina, Flavia Fontanini (Argentina)
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A „rasza“ egy szanszkrit szó, jelentése „íz“. Az ind színházesztétika ezzel a szóval határozza meg azt az élményt, amely a nézőben keletkezik egy előadás során. Ahogy raszából, úgy előadás típusból is sokféle lehet. A mai klasszikus indiai táncok mind ősi gyökerekkel rendelkeznek, melyek nyomai máig felfedezhetőek a mai előadási stílusokban is.
Egy szekrény sok mindent rejthet, különösen akkor, ha rajta keresztül átléphetünk egy másik, mesebeli, varázslatos dimenzióba. A mű főhőse egy játék világban próbál barátokat szerezni, és különféle bábokkal találkozik. Kiderül számára, hogy azoknak ugyanolyan érzelmeik vannak, közöttük ugyanolyan kötődések és kapcsolatok alakulnak ki, mintha emberek lennének, és egyikükkel talán még szerelembe is lehet esni.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi…
A moderntánc szakirány művészképző harmadéves hallgatói ezzel az esttel mutatkoznak be a nézőknek.
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.