
ESSZENCIA • Feledi János – Feledi Project - Oláh Dezső Vibratone Quartet
"Az élet a mi univerzumunk természetének esszenciális kifejezése." (Jostein Gaarder)
"Az élet a mi univerzumunk természetének esszenciális kifejezése." (Jostein Gaarder)
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. július 15. hétfő, 20:30
Az érzetek és érzelmek kivételes találkozása. Természetesség, tisztaság, hiszen Bartók tiszta forráson az ősi, érintetlen népzenét értette, s ezt tartotta mindenek fölötti értéknek. Az előadás környezetünk és lelkünk, belsőnk szépségeinek védelmére és megbecsülésére fókuszál. A táncosok alkotta emberi csoport, közösség állandó formálódását, átrendeződését, épülését követhetjük nyomon.
Az előadáson keresztül szeretnénk bemutatni a bartóki szellemiséget néhány jellegzetes népzenei gyűjtésen keresztül, különös tekintettel a zene és a tánc kapcsolatára. Az előadásban részben tradicionális, részben kísérletező megközelítés dominálna, az Oláh Dezső Trió játszotta Bartók 15 paraszt dal zenéjének ütőhangszerre, bőgőre és zongorára készített adaptációjában.
Új megközelítést szeretnék adni a közönségnek a modern jazz és modern tánc fúziójának megismerésére, egy olyan formában, melyben a kompozíciók Bartók népzenei gyűjtéseit alapul véve az abból készült művekre reflektál. Ehhez a közös utazáshoz Bartók Béla 15 parasztdal című művének megalkotásához gyűjtött népdal kincsét használjuk, mint a Megkötöm lovamat, Kit virágot rózsám adott és Aj, meg kell a búzának érni vagy a Kék nefelejcs ráhajlott a vállamra.
Tisztelgés a 20. század meghatározó zenei nagysága, Bartók Béla előtt.
Táncművészek: Bakonyi Jusztina, Frank Flóra, Nagy Csaba Mátyás, Julien Klopfenstein, Gyugos Dominik
Próza, ének: Náray Erika
Zene: Oláh Dezső-zongora, Oláh Péter-bőgő, Pecek Lakatos András-dob, Szaniszló Richárd-vibrafon
Látvány-jelmez: Henez Mariann, Matisz Gábor, Feledi János
Fénytervező: Hepkó Miklós Rendezés – koreográfia: Feledi János, Harangozó Gyula-díjas
Támogatók: Nemzeti Táncszínház, Pro Progressione
A két szereplő kapcsolódni vágyik. Az alapvetően túlélési ösztönből fakadó, pszichológiai és emocionális jólét iránti vágy diktálta elementáris erő nem több ennél: ösztön, ami azonban alakítja emberi kultúránkat, normáinkat, értékeinket, és ami nélkül elképzelhetetlen nyelvi és kognitív fejlődésünk.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!