"Az élet a mi univerzumunk természetének esszenciális kifejezése." (Jostein Gaarder)
Az érzetek és érzelmek kivételes találkozása. Természetesség, tisztaság, hiszen Bartók tiszta forráson az ősi, érintetlen népzenét értette, s ezt tartotta mindenek fölötti értéknek.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 19. vasárnap, 19:00
Az előadás környezetünk és lelkünk, belsőnk szépségeinek védelmére és megbecsülésére fókuszál. A táncosok alkotta emberi csoport, közösség állandó formálódását, átrendeződését, épülését követhetjük nyomon.
Az előadáson keresztül szeretnénk bemutatni a bartóki szellemiséget néhány jellegzetes népzenei gyűjtésen keresztül, különös tekintettel a zene és a tánc kapcsolatára. Az előadásban részben tradicionális, részben kísérletező megközelítés dominálna, az Oláh Dezső Trió játszotta Bartók 15 paraszt dal zenéjének ütőhangszerre, bőgőre és zongorára készített adaptációjában.
Új megközelítést szeretnék adni a közönségnek a modern jazz és modern tánc fúziójának megismerésére, egy olyan formában, melyben a kompozíciók Bartók népzenei gyűjtéseit alapul véve az abból készült művekre reflektál. Ehhez a közös utazáshoz Bartók Béla 15 parasztdal című művének megalkotásához gyűjtött népdal kincsét használjuk, mint a Megkötöm lovamat, Kit virágot rózsám adott és Aj, meg kell a búzának érni vagy a Kék nefelejcs ráhajlott a vállamra.
Tisztelgés a 20. század meghatározó zenei nagysága, Bartók Béla előtt.
Táncművészek: Kaiser Fruzsina, Nyeste Adrienn, Jenei Lilla, Nagy Csaba Mátyás, Julien Klopfenstein, Gyugos Dominik
Próza, ének: Szűcs Nelli, érdemes és kiváló művész Zene: Oláh Dezső-zongora, Oláh Péter-bőgő, Pecek Lakatos András-dob, Szaniszló Richárd-vibrafon
Látvány-jelmez: Matisz Gábor, Feledi János
Fénytervező: Hepkó Miklós Rendezés – koreográfia: Feledi János, Harangozó Gyula-díjas
Támogatók: Nemzeti Táncszínház, Pro Progressione
A legnagyobb népi írónk, Móricz Zsigmond szatmári néprajzi gyűjtései során került igazán közel a magyar paraszti kultúrához, az ott élő emberek életének megismerését tartotta legfőbb iskolájának: „Kimeríthetetlen mondanivaló duzzadt bennem, és 25–30 év alatt nem fogyott ki az a tarisznya, amit ott és akkor tömtem meg mohó kapzsisággal a nép életének mindenféle anyagával.” – mondta egy visszaemlékezésében.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
Az estély, amelyet Jean-Paul Sartre Zárt tárgyalás című darabja ihletett, magával ragadó alkotás a színház és a tánc peremén. Három ember, két társasági hölgy és egy gyíkszerű csábító gyűlnek össze egy külvárosi szobában, amelyről kiderül, hogy maga a pokol is lehet. Fokozatosan, ahogy a kapcsolatok épülnek és bomlanak, a trió ráébred, hogy rögeszméik csapdájában vannak, és örökre egymás mellett maradnak.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Egy különleges utazásra invitáljuk nézőinket nemzetközi koreográfusaink vezetésével.
A Győri Balett a 2017/18-as évadban ismét egy két felvonásos, egész estés balett művel jelentkezik, és nem kevesebbre vállalkozik, mint…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
