"Az élet a mi univerzumunk természetének esszenciális kifejezése." (Jostein Gaarder)
Az érzetek és érzelmek kivételes találkozása. Természetesség, tisztaság, hiszen Bartók tiszta forráson az ősi, érintetlen népzenét értette, s ezt tartotta mindenek fölötti értéknek.
Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Søndag, 19. Marts 2023 19:00
Az előadás környezetünk és lelkünk, belsőnk szépségeinek védelmére és megbecsülésére fókuszál. A táncosok alkotta emberi csoport, közösség állandó formálódását, átrendeződését, épülését követhetjük nyomon.
Az előadáson keresztül szeretnénk bemutatni a bartóki szellemiséget néhány jellegzetes népzenei gyűjtésen keresztül, különös tekintettel a zene és a tánc kapcsolatára. Az előadásban részben tradicionális, részben kísérletező megközelítés dominálna, az Oláh Dezső Trió játszotta Bartók 15 paraszt dal zenéjének ütőhangszerre, bőgőre és zongorára készített adaptációjában.
Új megközelítést szeretnék adni a közönségnek a modern jazz és modern tánc fúziójának megismerésére, egy olyan formában, melyben a kompozíciók Bartók népzenei gyűjtéseit alapul véve az abból készült művekre reflektál. Ehhez a közös utazáshoz Bartók Béla 15 parasztdal című művének megalkotásához gyűjtött népdal kincsét használjuk, mint a Megkötöm lovamat, Kit virágot rózsám adott és Aj, meg kell a búzának érni vagy a Kék nefelejcs ráhajlott a vállamra.
Tisztelgés a 20. század meghatározó zenei nagysága, Bartók Béla előtt.
Táncművészek: Kaiser Fruzsina, Nyeste Adrienn, Jenei Lilla, Nagy Csaba Mátyás, Julien Klopfenstein, Gyugos Dominik
Próza, ének: Szűcs Nelli, érdemes és kiváló művész Zene: Oláh Dezső-zongora, Oláh Péter-bőgő, Pecek Lakatos András-dob, Szaniszló Richárd-vibrafon
Látvány-jelmez: Matisz Gábor, Feledi János
Fénytervező: Hepkó Miklós Rendezés – koreográfia: Feledi János, Harangozó Gyula-díjas
Támogatók: Nemzeti Táncszínház, Pro Progressione
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Melinda álmodott egy Hazáról, ahol békében élhet. Ahonnan nem kell gyerekként elmenekülnie a két bátyjával, mint kislányként a szülőhazájából, Spanyolországból, azért, mert veszélyben az élete. Azt hitte, hogy Magyarhonban megtalálta azt a hazát, ahol soha többé nem kell félnie. Melinda tévedett.
Shakespeare egyik legismertebb vígjátéka egyben keserédes dráma a szerelem természetéről. Fiatalok vesznek el egy elvarázsolt erdőben, és miközben párjukat keresik, kiderül, hogy ebben a világban a szerelem csak függőség, a magány ellenszere. A kavarodásban a szerelmesek valójában egymásban keresik önmagukat – ez a keresés pedig boldogsághoz és boldogtalansághoz is vezethet.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried…
A Kulcsár Noémi Tellabor társulat új bemutatójában a tánc nyelvén próbálja megfogalmazni a Henrik Ibsen Nóra címen is ismert drámájában…
1983 óta, a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre születésnapján, április 29-én ünnepli a világ „A Tánc Világnapját”.
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
