Az Élő Táncarchívum előadásainkban követve a fáradhatatlan néprajzkutató, Martin György táncfilmezéseinek útvonalát, ezúttal Kalotaszeg cifra vidékére látogatunk.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. január 7. kedd, 19:00
Martin György és munkatársai 1969-ben több, nagy horderejű táncgyűjtést szerveztek Erdélyben és Magyarországon. Az erről készült felvételek meghatározó jelentőségűek a magyar, de az egész európai néptánckutatás történetében is. Kalotaszeg című műsorunkkal szeretnénk köszönetet mondani a „türei” (Kalotaszeg) hangosfilm készítőinek és minden szereplőjének, azoknak a magyar, román és cigány adatközlőknek; táncosoknak és zenészeknek, akik megőrizték és továbbadták nekünk csodálatos táncaikat, feledhetetlen zenei kultúrájukat.
Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara
Néprajzi szaktanácsadó: Éri Péter
Zenei szerkesztő: Árendás Péter
Díszlet: Ambrus Sándor
Művészeti munkatárs és jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa, Kossuth-díjas, érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzet Művésze
Az előadás után beszélgetés Zsuráfszky Zoltánnal, a Nemzet Művészével, Kossuth-díjas, kiváló művésszel.
Az adventi időszak újdonsága lesz Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat ünnepre hangoló, élőzenével, hagyományos és kortárs táncelemekkel, autentikus és modern színpadi eszközök bevonásával készülő családi, táncszínházi előadása.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
FrenÁk Nostalg_Y-jának célja nem a konkrét korosztályi emlékezés és a nézőket megríkató múltba révedés, hanem a közönség bevonása egy intellektuális…
„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
