Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, Dr. Martin György eredeti táncgyűjtéseinek ihletésére, a nagyszerű tudós munkássága előtt tisztelegve indította el néhány évvel ezelőtt Élő Martin Archívum sorozatát. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. január 21. kedd, 19:00
Élő Tánc-Archívum Bonchida háromszor
In memoriam Ökrös Csaba
Magyar Nemzeti Táncegyüttes
Műfaj: néptánc
Felvonások száma: 1
Időtartam: 55 perc
Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, Dr. Martin György eredeti táncgyűjtéseinek ihletésére, a nagyszerű tudós munkássága előtt tisztelegve indította el néhány évvel ezelőtt Élő Martin Archívum sorozatát. A sorozat forradalmasította a magyar színpadi néptáncművészetet és példát mutatott arra, hogyan lehet az autentikus néptáncot tökéletesen elsajátítva, a „tiszta forrást” megtartva, magas művészi értékű előadásokat létrehozni. Ezek a műsorok amellett, hogy bemutatják egy-egy vidék legmélyebben, legaprólékosabban megismert és elsajátított autentikus táncfolyamatait, kiemelkedő táncos egyéniségeit, lehetőséget adnak arra, hogy a nézők rácsodálkozzanak saját tánc és zenei kultúrájuk gazdagságára és szépségére. Az előadások mély és őszinte pillanatainak mindegyike egy- egy vallomás az alkotó elkötelezett szeretetéről a népi kultúra iránt.
Az öt részből álló sorozatban Kalotaszeg, Mezőség, Bonchida háromszor, Gyimes és Szatmár címmel, Dr. Martin György és munkatársai, illetve Zsuráfszky Zoltán saját gyűjtései alapján mutatja be a Magyar Nemzeti Táncegyüttes az „Élő” tánc-archívumot, öt héten keresztül.
Az erdélyi Bonchida faluban három nemzetiség, a magyar, a román és a cigány mindig a legnagyobb egyetértésben élt egymás mellett; ezek az emberek szívesen eljártak (és eljárnak ma is) egymás mulatságaira, ismerik és tiszteletben tartják egymás kultúráját, zenéit és táncait, s úgy gondoljuk, hogy mindez ma is példaértékű lehet mindenki számára, aki a toleranciára és békés egymás mellett élés fontosságára buzdít.
Ezt a műsort először 1999-ben Kelemen László zenei szerkesztésében, az Ökrös Együttessel mutattuk be, Ökrös Csaba prímás vezetésével.
Műsorunkat a nemrégiben elhunyt nagyszerű prímás, Ökrös Csaba barátunk emlékének ajánljuk.
Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara
Szólót énekelnek: Benedek Attila, Eredics-Fekete Zsuzsanna, Szalóki Ágnes, m.v.
Zenei szerkesztő: Kelemen László
A rendező munkatársa: Zs. Vincze Zsuzsa
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével…
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
