„Életem legboldogabb napjai azok voltak, melyeket falvakban, parasztok között töltöttem...”
Bartók Béla
Az Elmúlt időkből – Bartók & Folk című előadás egy olyan világot idéz meg, melynek egykor volt jelene és a mi jelenünk között eleven a kapcsolat, épült híd, lehet járni rajta oda-vissza.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. július 20. kedd, 20:30
„Most új tervem van: a magyar népdalok legszebbjeit összegyűjtöm és a lehető legjobb zongorakísérettel mintegy a műdal nívójára emelem. Ez arra volna jó, hogy a külföld ilyen gyűjteményből megismerhesse a magyar népzenét…!”
Bartók Béla írta a fentieket Elza húgának a 20. század elején (1904), melyről – a következményeket ismerve – joggal állíthatjuk: forrásértékű dokumentum, mégpedig a „tiszta források” keresésének (kutatásának) ihletett forrása. A terv – tudjuk jól – megvalósult, s előre nem látható eredményekkel járt, sokkal komolyabbakkal, mélyebbekkel az eredeti szándéknál! Csak a köszönet hangján szólhatunk tehát arról a nagyszabású, heroikus munkáról, amivel Bartók, s társai – a többi gyűjtő – megajándékoztak bennünket, nem hagyták elveszni népzenénket, népdalainkat, megőrizték, elevenné tették azokat számunkra az utókornak.
Ami tervünk – táncszínházi előadásunk létrehozásának szándéka – pedig ez: egyrészt emlékezni a gyűjtőkre (jelesül most Bartók Bélára), másrészt a megszólaltatni, táncra fordítani a ’gyűjtemény’ egy kis szeletét, Bartók férfi kórusműveit. Ebben segítségünkre lesz a nem csak hazánkban, de nemzetközileg is ismert, elismert Szent Efrém férfikar, gondolom nem szükséges bemutatni őket. A népdal és a néptánc együttműködésére, összhangjára törekszünk tehát, látni és megmutatni szeretnénk, hogy ezek miként is szervülnek, azonos gyökerekből fakadnak.
Az Elmúlt időkből – Bartók & Folk című előadás egy olyan világot idéz meg,melynek egykor volt jelene és a mi jelenünk között eleven a kapcsolat, épült híd, lehet járni rajta oda-vissza. Ezt az utat járjuk majd be, hogy bizonyítsuk: a hagyomány az eredetből fakad, mi abban létezünk, nélkülünk nem is lehetne az, ami, vagyis ’eredet’!Előadók: Duna Művészegyüttes, Göncöl Zenekar, Szent Efrém Férfikar, Szokolay Dongó Balázs
Koreográfusok: Juhász Zsolt, Orza Calin, Farkas Tamás
Zene: Bartók Béla férfikarok, autentikus népzene
Zenei szerkesztők: Szokolay Dongó Balázs, Bubnó Tamás, Dulai Zoltán
Táncmesterek: Ifj. Csasztvan András, Gera Zoltán, Sáfrán Balázs, Horváth Eszter, Kenéz Enikő, Farkas Ágnes, Bonifert Katalin, Szabó Csaba, Kolumbán Norbert, Soós Gyula András
Jelmeztervező: Michac Gábor
Látványtervező: JuZso
Autentikus viseletek összeállítása: Horváth Eszter, Soós Gyula András
Rendező: Juhász Zsolt
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható – Lear az első pillanatban elveszti a csatát. Nem fokozatosan fog széthullani; az egykori nagy király és magabiztos férfi egyetlen pillanat alatt semmisül meg, amikor imádott felesége sírba száll. Darabbéli útja innen csak tántorgás a végső nyughely felé. Hangulat ingadozásai, átkai, dührohamai, de még kétségbeesett kapaszkodási kísérlete is lányaiba – mind a pótolhatatlan űrrel magyarázhatók. Képtelen tovább a kormányzásra; így válik a birodalom felosztása kényszerűvé. Nincs előre eltervezettség és racionális döntés, csak kapkodó improvizálás.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
VASAS MŰVEK: Zárt ajtók Hogyan lehet hűnek maradni érzékeinkhez, amikor társas kapcsolataink szokásjogok, formarendszerek közé szorul, amikor a kommunikáció nem…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
