Program


Csitrakári • Sivasakti Kalánanda Táncszínház

Csitrakári • Sivasakti Kalánanda Táncszínház

A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették. Az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem a tánc eszközeivel készültek. Ezek a képek múlandó emléket állítva tisztelegnek egy hosszú és termékeny művészi út előtt. Brunner Erzsébet festményei a tánc segítségével megelevenednek, és tovább mesélik azt a pillanatot, amit festőjük megragadott. A képek egy életútról beszélnek, szellemi és fizikai utazásról az érdeklődéstől, ismerkedéstől, az élményeken és felismeréseken át elért szintézisig, az út végéig – a feloldódásig.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2025. október 19. vasárnap, 19:30

Brunner Erzsébet (1910-2001) és édesanyja, a magyar misztikus festészeti hagyomány ismert alakjai 1930-ban érkeztek Indiába, ahol azonnal elmerültek az akkori modern indiai művészeti és szellemi élet forgatagában. Ebben a pezsgő kulturális közegben zene, tánc, irodalom és képzőművészet, ősi és kortárs mind helyet talált, szimbolizálva azt a különleges indiai erőt, mely minden hagyományt tisztel és ápol, az újat pedig befogadja és beolvasztja, jellegzetesen “indiaivá” teszi. Brunner Erzsébet így lehetett magyarként elismert indiai festő.

A darab első változatának bemutatója 2010-ben volt, a felújított változat 2025. március 25-én látható a Nemzeti Táncszínházban.

 

Előadók: Zboray Antónia, Mihaela Leat Leblanc, Kunvári Kriszta, Major Anikó, Péri Lilla, Kürschner Adrienn, Somi Panni

Zeneszerző: Fekete Kiss Sándor, Tóth Szabolcs

Díszlet: Domak Nikoletta

Koreográfia: Somi Panni

Rendezte: Somi Panni

 

Támogató: NKA

Ajánlatunk


Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi könyve inspirációjára született. Az előadás beavatja a nézőt a Tánc és a Művészet Asszonyai magányos, titkokkal teli, személyes világába, egy idősebb táncosnő memoárjába, aki mindig a lelkével táncolt. Az előadás használja a japán színház szertartásos elemeit, felidézve a Nō és a Kabuki színház világát is.

Egy lehunyt szemű Buddha szobor, a nó-színpadra alászálló istennő, a Szent Anna-tó mellett kiásásra váró lovak, a Louvre egyik termében féltve őrzött milói Vénusz, és hangok, amelyek a föld alól szólnak hozzánk…

Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.

Ajánló


Hinta, hinta, tündérhinta, repül, szárnyal a magasba… Ha az ember hintába ül, rokon lesz a madarakkal, szivárványszín pillangókkal, kitágul a…

Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…

A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók