
Csehov: SIRÁLY • Feledi János – Feledi Project
Csehov művének mondanivalója mindenkor időszerű, fontos üzeneteket tartalmaz a ma embere számára.
Csehov művének mondanivalója mindenkor időszerű, fontos üzeneteket tartalmaz a ma embere számára.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. november 24. péntek, 19:00
A Sirályban egy csoport férfi és nő tétova bálját látjuk, akik a szerelmen és a művészeten, sötétedő koruk utolsó fényvillanásán át próbálnak maguk számára életet kreálni. A beteljesületlen lehetőségek világát tárja elénk. Egy olyan világot, amelyben mindvégig megvannak az értelmes cselekvés kilátásai, az álmodozók mégsem tudnak mit kezdeni magukkal, s ezért alulmaradnak a valósággal szemben. A szereplők nem a jelenben élnek. Életüket mintegy elhalasztják és csak a jövőről ábrándozva élik meg igazán, de mintha nem ismernék fel a két idősík kapcsolatát, valójában sohasem lépnek a jövő felé, vagyis ők maguk felelősek a sorsukért.
Az előadásban emberi sorsokban mutatkozik meg generációk harca, a világok háborúja.
Fókuszba kerül a lélektani elemek feltérképezése, mely egyszerre szórakoztató és tanulságos.
Szereplők:
Szereplők:
ARKAGYINA - Nyeste Adrienn
TREPLJOV - Julien Klopfenstein
SZORIN - Kalmár Attila
NYINA - Wéninger Dalma
TRIGORIN - Nagy Csaba Mátyás
MÁSA - Jenei Lilla
SAMRAJEV - Földesi Milán
POLINA – Bakonyi Jusztina
DORN - Takács Lacek
MEDVEGYENKO - Gyugos Dominik
Festőművész: Bánki Ákos
Zene: Mester Dávid, Farkas Bence
Díszlettervező: Minorics Krisztián
Jelmeztervező: Bati Nikoletta
Fénytervező: Pető József
Rendező-koreográfus: Feledi János
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósul meg.
Fotó: Szigeti László
A két szereplő kapcsolódni vágyik. Az alapvetően túlélési ösztönből fakadó, pszichológiai és emocionális jólét iránti vágy diktálta elementáris erő nem több ennél: ösztön, ami azonban alakítja emberi kultúránkat, normáinkat, értékeinket, és ami nélkül elképzelhetetlen nyelvi és kognitív fejlődésünk.
A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.
A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új és izgalmas, dinamikus fúziót a Frenáktól jól ismert küzdelem-, és szabadság-tematika között. „Pórázon tartjuk a többieket, amíg kiszolgálnak minket, simogatunk, de abban a pillanatban, hogy kicsit mozdulnak, mennének, visszarántjuk őket.” – így jellemzi Frenák azt az erőszakos, hatalomgyakorló attitűdöt, ami a Lutte-ben jelenik meg, és világunkat évszázadok óta kísérti.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…
Az, ki életében sokat érzett és gondolkozott; s érzeményit és gondolatait nyom nélkül elröppenni nem hagyta: oly kincset gyűjthetett magának,…
A végzős évfolyam három év különféle tánctechnikai alapozást követően a negyedik évében mesterkurzusokon csiszolta a tudását. Az egyetem kitűnő mesterein…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!