A Győri Balett felkavaró bemutatóra készül, melyben két hazai koreográfus alkotásait láthatják a nézők. A társulat egységére fókuszáló és a csoportdinamikára építő alkotó, Fodor Zoltán most Chaos című darabjával forgatja fel táncszínpadot. Az est második felében látható produkció Virginia Woolf írónő betegségének küzdelméről, majd annak feladásáról szól. Lukács András érzékeny finomsággal meséli el a történetet The Waves című művében.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. szeptember 16. péntek, 19:00
Chaos
Káosz a világban, káosz az elmében,
káosz a hitben és káosz az egységben.
Káosz az eszmékben, káosz a szentségben,
káosz a lélekben és káosz az erényben.
Káosz a beszédben, káosz az emlékben,
káosz a rendszerben, és káosz a mélységben.
Káosz a kételyben, káosz a mesékben,
káosz a csendben és káosz a békében.
Káosz a vérünkben, káosz a szívünkben,
káosz a tudatban és káosz a részvétben.
Káosz a családban, káosz a szépségben,
káosz a hírben és káosz a kérdésben.
Káosz a káoszban, mely robbanásra késztet,
éljük hat a káoszt, hisz káoszt él az élet.
The Waves
„Ha bárki megmenthetett volna, te lettél volna az." (Virginia Woolf)
Virginia Woolf, a modern irodalom egyik vezéralakja 1941. március 28-án kövekkel megrakva zsebeit az Ouse folyóba ölte magát. Férjének írt búcsúlevelében vall az újra felerősödő szorongásáról és a hangokról, melyek a hullámsírba vezették. Utolsó pillanatainak történetét és küzdelmeit Lukács András tárja a nézők elé.
Előadják:
a Győri Balett táncművészei
Chaos
Zene: Gergely Attila, Max, Richter, Gilad Benamram
Jelmezkivitelező: Nagyné Vass Katalin
Koreográfia, fény, látvány: Fodor Zoltán
The Waves
Asszisztens: Kara Zsuzsanna
Zene: Philip Glass, Max Richter
Jelmez: Lukács András
Jelmezkivitelező: Tóthné Preisinger Ildikó
Fény: Dragos Dániel
Videó: Glowing Bulbs
Koreográfus: Lukács András
Az előadásban stroboszkóp szerepel.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe vezető visszautat keresi folyton folyvást. Az Éva és Ádám című est ezzel az univerzális kérdéssel foglalkozik, két fiatal koreográfus alkotó mozgásnyelvén és művészi megjelenítésén keresztül.
A Sárga rózsa Jókai Mór 1892-ben írt pusztai regénye, amelyben szinte egy etnológus igényességével részletezi a Hortobágy természeti- és szokásvilágát.…
Az adventi időszak újdonsága lesz Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat ünnepre hangoló, élőzenével, hagyományos és kortárs táncelemekkel, autentikus…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
