BUDAPESTI BEMUTATÓ - TŰZ • Szegedi Kortárs Balett
"Égni a vágytól és hallgatni róla – ez a legnagyobb büntetés, amit magunkra mérhetünk."
Federico Garcia Lorca
több
"Égni a vágytól és hallgatni róla – ez a legnagyobb büntetés, amit magunkra mérhetünk."
Federico Garcia Lorca
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 26. vasárnap, 19:00
„Égni a vágytól és hallgatni róla – ez a legnagyobb büntetés, amit magunkra mérhetünk."
Federico Garcia Lorca
Tűz
Minden tettünk, amelyet szenvedély hat át, magában foglalja a tűz erejét. A tűz elemű személyek nagy szabadságvággyal bírnak, ösztönemberek, érzelmileg túlfűtöttek. Energikusak, nagylelkűek, kreatívak. Mint ahogy azok a ma esti táncdrámák szenvedélyes nőalakjai, akiket épp ez a fékezhetetlen szenvedély sodor a pusztulás felé.
Bernarda Alba háza
a „könnyek Andalúziájában"
Garcia Lorca utolsó alkotása, „a spanyol falvakban élő nők drámája” alcímű Bernarda Alba háza az egyéni boldogságot eltipró társadalmi kötöttségek bírálata. Egy gyászoló özvegy és lányai sorsán keresztül a bezártságból, az elfojtásokból adódó feszültséget, a vágyakozás erejéből táplálkozó egymás ellen fordulás természetét rajzolja meg. Lorca remekül érzékelteti a visszafojtott szenvedélyek fülledt légkörét. Aki meghajlik a kemény hagyományok előtt, magára vállalja az örök boldogtalanságot. Aki lázad ellene, aki derűt, boldogságot igényel, az belepusztul.
Bolero
„Ha vágy, akkor Bolero”
Egy húsz évvel ezelőtt végzett nemzetközi zenei felmérés szerint a Bolero hangzásvilága alkalmas leginkább arra, hogy beindítsa fantáziánkat. Parázsló szexualitástól fűtött, kérlelhetetlen, sodrón zakatoló dallam. A mű ötlete Ida Rubinstein táncosnőtől származik, ő adta a megbízatást 95 évvel ezelőtt Ravelnek, és első koreográfusa is egy nő, Bronyiszlava Nyizsinszka, a híres Vaclav Nyizsinszkij húga volt.
Bizet - Scsedrin: Carmen
a „kiömlő vér dala”
Carmennek lenni nem döntés, hanem sors kérdése. Mert, ha egy szépségescigánylány démonikus csáberővel születik, és szeretne kitörni addigi életéből; a könnyen indulatba jövő munkásnők, rájuk prédaként leső durva katonák és nagyhangú torreádorok közül, mit tehetne mást, mint engedni ezt a csáberőt működésbe lépni. És Carmen ösztönösen mesterien működteti: incselkedik, dacol, visszavág. Kapható, ám teljességgel megkaphatatlan. Minden férfit rabul ejtő nőiségével, zabolázhatatlan érzékiségével sikerrel harcol a férfiak fölényével szemben, mindaddig, míg egyszer a szívét is át nem engedi. A kisiklás pillanatnyi, ám ez a szerelem lesz a végzete mégis. Hiába menekülne, hiába taszítja el az érte mindent feladó, a szerelmes Micaela-t is elhagyó férfit, annak is egyetlen lapja maradt már. Carmen és Don José a vonzalom-taszítás kettős játékában mindvégig egymás ellenfelei, és megsemmisülésük is egymás által történik.
Bernarda Alba háza
Táncolják:
Adela - Nier Janka / Miriam Munno
Lányok - Bocsi Petra, Letizia Melchiorre, Diletta Ranuzzi, Diletta Savini, Desirée Bazzani
Bernarda - Dusana Héraková
Pepe Romano - Vincze Lotár / Adam Bobák
Zene: Manuel de Falla
Fény: Szabó Dániel
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Díszlet kivitelezés: Scabello
Koreográfus: Juronics Tamás
Bolero
Táncolják: Nier Janka, Letizia Melchiorre, Diletta Ranuzzi, Diletta Savini, Désireé Bazzani, Czár Gergely, Kiss Róbert, Adam Bobák, Vincze Lotár, Francesco Totaro
Zene: Maurice Ravel
Fény: Szabó Dániel
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Díszlet kivitelezés: Scabello
Koreográfus: Enrico Morelli
Carmen
Carmen - Letizia Melchiorre
Don José - Francesco Totaro / Vincze Lotár
Micaela - Diletta Ranuzzi / Bocsi Petra
Torreádor - Kiss Róbert / Adam Bobák
Végzet – Czár Gergely
Lányok – Diletta Savini, Miriam Munno, Dusana Héraková, Nier Janka, Desirée Bazzani, Diletta Ranuzzi/Bocsi Petra
Rendőrök - Kiss Róbert, Vincze Lotár, Francesco Totaro, Adam Bobák
Zene: Georges Bizet, Rogyion Konsztantyinovics Scsedrin
Fény: Szabó Dániel
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Díszletkoncepció: Juronics Tamás és Czár Gergely
Díszlet kivitelezés: Scabello
Koreográfus: Juronics Tamás és Czár Gergely
Bernarda Alba háza
Táncolják:
Adela - Nier Janka / Miriam Munno
Lányok - Bocsi Petra, Letizia Melchiorre, Diletta Ranuzzi, Diletta Savini, Desirée Bazzani
Bernarda - Dusana Héraková
Pepe Romano - Vincze Lotár / Adam Bobák
Zene: Manuel de Falla
Fény: Szabó Dániel
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Díszlet kivitelezés: Scabello
Koreográfus: Juronics Tamás
Művészeti vezető: Juronics Tamás
Igazgató: Pataki András
Partnerek: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szegedi Nemzeti Színház, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap, Kortárs Balettért Alapítvány Novotel Hotel – Szeged, CE Glass Company, Busz Travel – Császár József, Hétkávézó, Pick Szeged Kézilabda, Palánta Salátabár, Porsche Szeged, Porsche M5
Médiapartnerek: Rádió88, Marie Claire, Kultúra.hu, Délmagyarország
A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével és magával ragadó lendületével egy bő év alatt a Társulat egyik legnépszerűbb produkciója lett, melyet már több mint 10 ezer ember látott különböző országokban és városokban. A Duda Éva Társulat ezzel az esttel elrugaszkodik a táncszínházi világ új dimenziójába. Olyan szavakon túli, tágabb univerzumba invitálnak, ahol a kezdés pillanatában eltűnik az idő és élvezhetjük a pezsgő kalandot. Egyedi, megismételhetetlen percek, az élet ünneplése, mert mulatságnak mindig lennie kell! Alkotó táncművészek: Eleonora Accalai, Bacsó Gabriella, Bundschuh Vera, Dévai Lúcia, Dragos Dániel, Dudás Gergely, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Javier Mario Salcedo Hernández, Szilvási Anna Zeneszerzők és előadók: Farkas Izsák, Szarvas Dávid Díszlet: Duda Éva Jelmez: Kiss Julcsi Fénytervező: Pető József Trénervezetők: Csuzi Márton, Zoletnik Zsófia Trénerek: Lakatos Leonetta, Ott Olivér, Lennart Paar, Újvári Milán Koreográfus asszisztens: Csák Beatrix, Vitárius Orsolya Produkciós vezető: Huszár Ágnes Rendező-koreográfus: Duda Éva Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg. Támogatók: EMMI, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Inspirál Cirkuszközpont, Movein Stúdió Külön köszönet: Faller Zoltán – airtrack.hu, Gortva Krisztián, Ott Olivér – Pattanj Sportegyesület, Vági Bence – Recirquel
Zs. Vincze Zsuzsa koreográfus több évtizedes alkotó munkájának formanyelve a magyar folklór, az eredeti néptánc, amely szűnni nem akaró inspirációt jelent az idén Kossuth-díjjal kitüntetett művész számára. Az egy egész életutat összegző műsorban megannyi ihlető érzelemre komponált tematikus koreográfiák és a magyar néphagyomány iránti szenvedélyről tanúskodó előadásrészletek kerülnek bemutatásra.
Shakespeare egyik legismertebb vígjátéka egyben keserédes dráma a szerelem természetéről. Fiatalok vesznek el egy elvarázsolt erdőben, és miközben párjukat keresik, kiderül, hogy ebben a világban a szerelem csak függőség, a magány ellenszere. A kavarodásban a szerelmesek valójában egymásban keresik önmagukat – ez a keresés pedig boldogsághoz és boldogtalansághoz is vezethet.
Új bemutatónkat Lois Lowry „Az emlékek őre” című regénye alapján hozzuk létre, mely első pillantásra egy tökéletesnek tűnő társadalomban játszódik,…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!