Egy többgenerációs család szemszögéből nézünk rá arra a drámai eseményekkel teli időszakra, amikor másodpercek alatt évszázadok fordultak. Egy megindító történet, egy fiktív családi dráma a tánc és a költészet nyelvén elbeszélve. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: június 9. vasárnap, 19:30
Mit jelent számukra Trianon időszaka? – a megrendülés közös érzelmi élményét, az elszakítottság okozta válságot, konfliktusokat, áldozatokat, félelmet és menekülést. Nem egy lehatárolt idejű drámai eseményt, hanem egy évtizedes előzményekkel és évszázados utóhatással bíró történelmi folyamatot, egy elementáris erőt, ami szétszakította a család egységét, békéjét. - Szabó Márton
Látvány: Szabó Márton, Vincze Balázs
Díszlet: Szabó Márton, Kerner János, José Blasco Pastor, valamint a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum Képző- Iparművészeti képzésének festő szakos diákjai
Zene: montázs
Társrendező: Vincze Balázs Harangozó-díjas Érdemes művész
Rendező- koreográfus: Szabó Márton
Táncolják:
Nagyszülők: Kovács Zsuzsanna, Lovas Pál Liszt-díjas Kiváló és Érdemes művész
Édesanya: Kócsy Mónika
Lányok: Pintér Rebeka, Reetta Riikonen
Román fiú: Matola Dávid
Édesapa: José Blasco Pastor
valamint Behán Frida, Bene Nikolett, Cseke Borbála, Gál Bernadett, Endresz Luca, Horváth Korina, Rákos Lilla és Várvölgyi Panna, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum Táncművészeti képzésének növendékei
Ady Endre: Imádság háború után és Babits Mihály: Miatyánk című versét Németh János, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze mondja el felvételről.
Az előadás megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan...” - mondja Zorba, a görög, Nikosz Kazantzakisz önéletrajzi ihletésű regényének ikonikus irodalmi alakja, aki az élet imádatának megtestesítője volt. A történet helyszínét adó falucska elzártságával és vad, kegyetlen szokásaival sajátos atmoszférát kölcsönöz a cselekménynek. Bánatot, gondot felülír azonban a közös tánc, melyet Zorba indít a továbbélés útján. Zorba az őserő legyőzhetetlen képviselője, tánca, a szirtaki, az élni akarás és az élni tudás szimbóluma.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
Sally fejében öt eltérő karakterű nő él, akik nem tudnak egymásról. Sally szorongó, magányosan él. Nola, a kimért elegancia, intellektuális művészlélek. Derry mindig derűs, viccelődő, hetyke. Bella, az érzéki csábító, imád énekelni és táncolni. Jinx, maga a megtestesült düh és agresszió. A flamenco sajátossága, hogy különböző ágai, más-más érzelmet fejeznek ki, így az öt személyiséget egy-egy “palo” hívja életre. A műfaj csak eszköze az üzenetnek, mégis a történet emeli ki annak sokszínűségét.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
