Egy többgenerációs család szemszögéből nézünk rá arra a drámai eseményekkel teli időszakra, amikor másodpercek alatt évszázadok fordultak. Egy megindító történet, egy fiktív családi dráma a tánc és a költészet nyelvén elbeszélve. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Søndag, 09. Juni 2024 19:30
Mit jelent számukra Trianon időszaka? – a megrendülés közös érzelmi élményét, az elszakítottság okozta válságot, konfliktusokat, áldozatokat, félelmet és menekülést. Nem egy lehatárolt idejű drámai eseményt, hanem egy évtizedes előzményekkel és évszázados utóhatással bíró történelmi folyamatot, egy elementáris erőt, ami szétszakította a család egységét, békéjét. - Szabó Márton
Látvány: Szabó Márton, Vincze Balázs
Díszlet: Szabó Márton, Kerner János, José Blasco Pastor, valamint a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum Képző- Iparművészeti képzésének festő szakos diákjai
Zene: montázs
Társrendező: Vincze Balázs Harangozó-díjas Érdemes művész
Rendező- koreográfus: Szabó Márton
Táncolják:
Nagyszülők: Kovács Zsuzsanna, Lovas Pál Liszt-díjas Kiváló és Érdemes művész
Édesanya: Kócsy Mónika
Lányok: Pintér Rebeka, Reetta Riikonen
Román fiú: Matola Dávid
Édesapa: José Blasco Pastor
valamint Behán Frida, Bene Nikolett, Cseke Borbála, Gál Bernadett, Endresz Luca, Horváth Korina, Rákos Lilla és Várvölgyi Panna, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum Táncművészeti képzésének növendékei
Ady Endre: Imádság háború után és Babits Mihály: Miatyánk című versét Németh János, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze mondja el felvételről.
Az előadás megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan...” - mondja Zorba, a görög, Nikosz Kazantzakisz önéletrajzi ihletésű regényének ikonikus irodalmi alakja, aki az élet imádatának megtestesítője volt. A történet helyszínét adó falucska elzártságával és vad, kegyetlen szokásaival sajátos atmoszférát kölcsönöz a cselekménynek. Bánatot, gondot felülír azonban a közös tánc, melyet Zorba indít a továbbélés útján. Zorba az őserő legyőzhetetlen képviselője, tánca, a szirtaki, az élni akarás és az élni tudás szimbóluma.
Amerika a jövő országa, Amerika az ígéret földje, Amerika a lehetőségek hazája, egy tündérmese, főleg a 20. század eleji magyar nincstelenség felől nézve.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
Long: I. Yeonhee-projekt: Tradicionális előadás és moderntánc Az előadókon és táncosokon kiegészítőként népiütőhangszereket is láthatunk, miközben a színtéren táncolva újragondolják…
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
