A KOLO együttes a jövőbe lép ki. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy bemutathatjuk Önöknek a „Sólyomének“ című táncelőadást, Mihályi Gábor kiváló magyar koreográfus és rendező , a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjének rendezésében. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. május 26. csütörtök, 19:00
A darab népművészetünkre alapozva, a KOLO Együttes művészei elődásában, rítusokat, szokásokat, hiedelmeket, epikus és lírai népirodalmat, egyetemes szimbólumokat és felismerhető mítoszokat dolgoz fel és közvetít a tánc, a zene és az ének nyelvén azzal a céllal, hogy felkészítse a művészeket és a nézőket egy kreatív kortárs szemléltre. A „Sólyomének” mérföldkő a KOLO Együttes történetében, és az elmúlt hét év szorgalmas munkájának tetőzése. A darab kifejezi a hagyományőrzés iránti vágyunkat, de egyúttal azon törekvéseinket is, hogy a hagyományokat vizsgálva, kutatva, és ezeken belül alkotva, megnyissuk a teret művészetünk fejlődése előtt, és biztosítsuk stabil jövőjét.
Eszmei alkotó: Mihályi Gábor
Rendező koreográfus: Mihályi Gábor
Zeneszerzők: Gera Attila, Gera Gábor
Előadja: a KOLO - Szerbia Néptánc- és Népzenei Együttese, táncosai, énekesei és
Népzenekara
Vendégművész: Bojan Krstić Zenekar
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Díszlettervező: Árvai György
Fénytervező: Fodor Zoltán
Videoanimáció: Korai Zsolt
Koreográfus asszisztens: Mitrovic Zorana, Bačkulja Milan, Borbély Beatrix, Farkas Máté
Zeneszerző asszisztens: Mirko Milanović, Branka Bašić
Díszlettervező asszisztens: Jovana Pešić
Jelmeztervező asszisztens: Jelena Bojović
Fordító munkatárs: Dunja Margušić, Predrag Stepanovic
KOLO - Szerbia Néptánc- és Népzenei Együttesének igazgatója: Vladimir Dekić
Szervező koordinátor: Strahinja Bošković, Miloš Čaušević, Ferencz Mária
Fotográfus: Milica Novaković
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
