A Bozonok című táncelőadásban Mándy Ildikó Társulata vibrálóan könnyed, máskor gravitációtól súlyos, lüktető energiával tölti meg a teret, a mozgásanyagot filmes megoldásokkal társítja, mellyel szinte beszippant a darab kiindulópontját jelentő részecskefizika megfoghatatlan világába. A háttérvetítés szerves része az előadásnak, támpont, egyfajta origó, amely alátámasztja a táncosok mozgását, így válik a darab összművészeti alkotássá.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. szeptember 17. szombat, 19:30
A rendező-koreográfus, Mándy Ildikó a mindenség megismerésére, illetve megismertetésére tesz kísérletet. Természetesen végtelenül szubjektív módon, és leginkább kérdéseket feltéve, hiszen nincsenek univerzális válaszok. Nem is lehetnek.
A Bozonok előadás abból a történelmi felfedezésből indul ki, amely a Higgs-bozon létezésének bizonyítása volt. Legtöbbünknek, laikusként szinte felfoghatatlan, hogy mit jelent ez, pedig fizikai szinten a Higgs-bozon nélkül semminek nem lenne tömege, és az Univerzumban nem lenne egyetlen fizikai objektum sem. A Higgs-bozon története megtanít bennünket arra, hogy ha valamit fizikai módszerekkel nem tudunk kimutatni, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az nem is létezik. Valami ott lehet a háttérben akkor is, ha (még) nincs bizonyítékunk a jelenlétéről.
A létezés filozófiája nem eltáncolható. Azonban a fizikai valóságot, a testek, a részecskék mozgásait, egymásra hatásait meg tudjuk megjeleníteni a tánc nyelvén. Ezek a mozgások, kapcsolódások csoporthullámok átvitt értelemben létünkre, kapcsolatainkra ugyanúgy jellemzőek. Az öt táncos mozgása, egymáshoz valóviszonya, mozdulataik rajzolatai, esetlegességükben mégis valószínű találkozási pontjainak sorában kifejezve az univerzum körforgásáról, elemi szintű vonzás-taszításról, kölcsönhatásokról szól.
"Remegő részecske
már nem is vagyok veled
keress Istennél.” (R.T.)
Alkotó-előadók:
Cseh Hajnalka, Eva Mora, Bakonyi Jusztina/Guzmics Petra, Frank Rebeka, Szeles Ildikó
Munkatársak:
Bakonyi Jusztina, Jójárt Barbara, Morcz Fruzsina, Pálinkás-Molnár Mónika, Pálosi István, Raczkó Tamás
Zene: IAMYANK, Fehér Ferenc
Videóinstalláció: Spitzer Fruzsina, Ruzsa Dénes
Jelmez: Mosolygó Anna
Fény: Vajda Máté
Rendező, koncepció: Mándy Ildikó, Harangozó Gyula-díjas koreográfus
Az előadás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap Imre Zoltán Programja is támogatta.
A Grimm testvérek kedves és tanulságos meséje emberi erényekről és az igazságról, amelyben mindnyájan bízunk. Sok tánccal és vidámsággal, ami a Budapest Táncszínház új programjában azzal az eltökélt szándékkal készült, hogy Magyarországon is időben megmutassák és megértessék a táncművészet értékeit és szépségeit a fiatal korosztállyal.
Élő Tánc-Archívum sorozatunk első két darabját, Bonchida háromszor és Kalotaszeg címmel mutattuk be. Követve, a fáradhatatlan néprajzkutató Martin György táncfilmezéseinek útvonalát, most Szatmár táncéletének bemutatásával tisztelgünk a nagyszerű tudós megismételhetetlen munkássága előtt.
Két veronai család, két tiszta szívű fiatal, és egyetlen világraszóló szerelem. Shakespeare remekművében régi sérelmek és meg nem értett érzelmek hálójában találja magát két szerelmes, akik bármit megtennének, hogy egymáséi lehessenek – így hajlandóak lennének harcba szállni magával a sorssal is.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Az estély, amelyet Jean-Paul Sartre Zárt tárgyalás című darabja ihletett, magával ragadó alkotás a színház és a tánc peremén. Három…
A Győri Balett a 2017/18-as évadban ismét egy két felvonásos, egész estés balett művel jelentkezik, és nem kevesebbre vállalkozik, mint…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
