A Bozonok című táncelőadásban Mándy Ildikó Társulata vibrálóan könnyed, máskor gravitációtól súlyos, lüktető energiával tölti meg a teret, a mozgásanyagot filmes megoldásokkal társítja, mellyel szinte beszippant a darab kiindulópontját jelentő részecskefizika megfoghatatlan világába. A háttérvetítés szerves része az előadásnak, támpont, egyfajta origó, amely alátámasztja a táncosok mozgását, így válik a darab összművészeti alkotássá.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. szeptember 17. szombat, 19:30
A rendező-koreográfus, Mándy Ildikó a mindenség megismerésére, illetve megismertetésére tesz kísérletet. Természetesen végtelenül szubjektív módon, és leginkább kérdéseket feltéve, hiszen nincsenek univerzális válaszok. Nem is lehetnek.
A Bozonok előadás abból a történelmi felfedezésből indul ki, amely a Higgs-bozon létezésének bizonyítása volt. Legtöbbünknek, laikusként szinte felfoghatatlan, hogy mit jelent ez, pedig fizikai szinten a Higgs-bozon nélkül semminek nem lenne tömege, és az Univerzumban nem lenne egyetlen fizikai objektum sem. A Higgs-bozon története megtanít bennünket arra, hogy ha valamit fizikai módszerekkel nem tudunk kimutatni, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az nem is létezik. Valami ott lehet a háttérben akkor is, ha (még) nincs bizonyítékunk a jelenlétéről.
A létezés filozófiája nem eltáncolható. Azonban a fizikai valóságot, a testek, a részecskék mozgásait, egymásra hatásait meg tudjuk megjeleníteni a tánc nyelvén. Ezek a mozgások, kapcsolódások csoporthullámok átvitt értelemben létünkre, kapcsolatainkra ugyanúgy jellemzőek. Az öt táncos mozgása, egymáshoz valóviszonya, mozdulataik rajzolatai, esetlegességükben mégis valószínű találkozási pontjainak sorában kifejezve az univerzum körforgásáról, elemi szintű vonzás-taszításról, kölcsönhatásokról szól.
"Remegő részecske
már nem is vagyok veled
keress Istennél.” (R.T.)
Alkotó-előadók:
Cseh Hajnalka, Eva Mora, Bakonyi Jusztina/Guzmics Petra, Frank Rebeka, Szeles Ildikó
Munkatársak:
Bakonyi Jusztina, Jójárt Barbara, Morcz Fruzsina, Pálinkás-Molnár Mónika, Pálosi István, Raczkó Tamás
Zene: IAMYANK, Fehér Ferenc
Videóinstalláció: Spitzer Fruzsina, Ruzsa Dénes
Jelmez: Mosolygó Anna
Fény: Vajda Máté
Rendező, koncepció: Mándy Ildikó, Harangozó Gyula-díjas koreográfus
Az előadás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap Imre Zoltán Programja is támogatta.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét idézi meg.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
