A Bozonok című táncelőadásban Mándy Ildikó Társulata vibrálóan könnyed, máskor gravitációtól súlyos, lüktető energiával tölti meg a teret, a mozgásanyagot filmes megoldásokkal társítja, mellyel szinte beszippant a darab kiindulópontját jelentő részecskefizika megfoghatatlan világába. A háttérvetítés szerves része az előadásnak, támpont, egyfajta origó, amely alátámasztja a táncosok mozgását, így válik a darab összművészeti alkotássá.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 17. September 2022 19:30
A rendező-koreográfus, Mándy Ildikó a mindenség megismerésére, illetve megismertetésére tesz kísérletet. Természetesen végtelenül szubjektív módon, és leginkább kérdéseket feltéve, hiszen nincsenek univerzális válaszok. Nem is lehetnek.
A Bozonok előadás abból a történelmi felfedezésből indul ki, amely a Higgs-bozon létezésének bizonyítása volt. Legtöbbünknek, laikusként szinte felfoghatatlan, hogy mit jelent ez, pedig fizikai szinten a Higgs-bozon nélkül semminek nem lenne tömege, és az Univerzumban nem lenne egyetlen fizikai objektum sem. A Higgs-bozon története megtanít bennünket arra, hogy ha valamit fizikai módszerekkel nem tudunk kimutatni, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az nem is létezik. Valami ott lehet a háttérben akkor is, ha (még) nincs bizonyítékunk a jelenlétéről.
A létezés filozófiája nem eltáncolható. Azonban a fizikai valóságot, a testek, a részecskék mozgásait, egymásra hatásait meg tudjuk megjeleníteni a tánc nyelvén. Ezek a mozgások, kapcsolódások csoporthullámok átvitt értelemben létünkre, kapcsolatainkra ugyanúgy jellemzőek. Az öt táncos mozgása, egymáshoz valóviszonya, mozdulataik rajzolatai, esetlegességükben mégis valószínű találkozási pontjainak sorában kifejezve az univerzum körforgásáról, elemi szintű vonzás-taszításról, kölcsönhatásokról szól.
"Remegő részecske
már nem is vagyok veled
keress Istennél.” (R.T.)
Alkotó-előadók:
Cseh Hajnalka, Eva Mora, Bakonyi Jusztina/Guzmics Petra, Frank Rebeka, Szeles Ildikó
Munkatársak:
Bakonyi Jusztina, Jójárt Barbara, Morcz Fruzsina, Pálinkás-Molnár Mónika, Pálosi István, Raczkó Tamás
Zene: IAMYANK, Fehér Ferenc
Videóinstalláció: Spitzer Fruzsina, Ruzsa Dénes
Jelmez: Mosolygó Anna
Fény: Vajda Máté
Rendező, koncepció: Mándy Ildikó, Harangozó Gyula-díjas koreográfus
Az előadás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap Imre Zoltán Programja is támogatta.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A „rasza“ egy szanszkrit szó, jelentése „íz“. Az ind színházesztétika ezzel a szóval határozza meg azt az élményt, amely a nézőben keletkezik egy előadás során. Ahogy raszából, úgy előadás típusból is sokféle lehet. A mai klasszikus indiai táncok mind ősi gyökerekkel rendelkeznek, melyek nyomai máig felfedezhetőek a mai előadási stílusokban is.
Mindenki a fedélzetre! Napkeltekor útnak indul a Szélkirálynő. Az úticél Pelevár, a világ legnagyobb kikötője. Mint a hajó kapitánya várom…
Az adventi időszak újdonsága lesz Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat ünnepre hangoló, élőzenével, hagyományos és kortárs táncelemekkel, autentikus…
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
