1999-ben mutattuk be “Bonchida, háromszor” című műsorunkat, az Ökrös együttes hasonló című lemezére.Ez az alkotás kiemelkedő jelentőségű volt a magyar néptáncművészetben, mivel először jelent meg egy falu minden nemzetiségének zenéje és tánca szinte mikroszkopikus pontossággal egymás mellett, egy produkción belül.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. január 21. kedd, 19:00
Bonchida Erdélyben, Kolozsvártól 30-km-re fekszik, a Szamos mellett. Hajdan a Bánffyak ősi szállása volt, Erdély egyik legszebb kastélyával és ménesével.
Miért pont Bonchida, miért “háromszor”? Azért, mert e faluban három nemzetiség, a magyar, a román és a cigány mindig a legnagyobb egyetértésben élt egymás mellett; ezek az emberek szívesen eljártak (és eljárnak ma is) egymás mulatságaira, ismerik és tiszteletben tartják egymás kultúráját, zenéit és táncait, s úgy gondoljuk, hogy mindez ma is példaértékű lehet mindenki számára aki a toleranciára és békés egymás mellett élés fontosságára buzdít, akár az Európai Unió keretein belül is.
A darab felhívja a figyelmet arra is, hogy ideje van a rácsodálkozásnak, a rádöbbenésnek; milyen teljes és gyönyörű lehet az a tánc- és zenei kultúra, amely a népek egymás mellett éléséből, a kultúrák egymásra hatásából alakul ki.
A műsor hangulata felemelő. A koreográfiában kellékként alkalmazott, a tánc körül mozgó tükrök jelképesen “tükröt tartanak elénk”, a valóságban is láttatják a nézővel a korabeli falu táncainak világát, szembesítenek egy letűnt kultúra szépségével, múlandóságával… Természetesen mindemellett a műsor művészi üzenete köszönhető Zsuráfszky Zoltán rendező-koreográfus elképzeléseinek, a kiváló zenészeknek és táncosoknak, valamint az énekes szólistáknak, akik segítségével most újra színpadra visszük az Élő Tánc Archívum nyitó darabját.
Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara
Zenei szerkesztő: Kelemen László
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
A Duda Éva Társulat előadásainak legszebb pillanatait élhetik át egy különleges szilveszteri összeállításban!
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Két meg nem értett, szeretetre éhes ember, akik a maguk módján egy-egy szerepet aggasztottak magukra, csak hogy megvédjék önmagukat a…
FrenÁk Nostalg_Y-jának célja nem a konkrét korosztályi emlékezés és a nézőket megríkató múltba révedés, hanem a közönség bevonása egy intellektuális…
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
