Dénes klasszikus balett hallgató, társaival együtt kisgyerekként került ebbe a szigorú és különleges világba, alig ismeri az iskola falain túli valóságot. Az utolsó előtti évben váratlanul eltűnik az iskolából Barna, a legjobb barátja. Miközben Dénes megpróbálja kideríteni, mi történt a fiúval, belső utazásra indul, amelyen szembe kell néznie önmagával, jó döntés hozott-e, amikor egész életét a balettra tette fel. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. június 4. szerda, 18:00
Az előadás célja, egy balett-termi hétköznap megmutatásával közelebb hozza a diákokhoz a táncművész pálya kihívásait és döntéseit. A középiskolás résztvevők bepillantást nyernek azoknak a kortársaiknak a mindennapjaiba, akik egy olyan művészi utat választottak, amelyek nehézségei és szépségei gyakran láthatatlanok a hétköznapi emberek számára. Az előadás lehetőséget ad arra, hogy a diákok közelről tapasztalják meg, milyen felkészülést, kitartást és szenvedélyt igényel a táncos pálya, valamint miként formálja életüket és döntéseiket ez a speciálisan zárt iskolai élet.
Szereplők:
Dénes: Mezei Ábel
Barna: Horváth Bence
Sári: Kiss Rebeka Petra
Szonja: Czvikli Fanni
A hangfelvételeken közreműködnek: Igó Éva, Szilágyi Csenge, Kövesdi László, Lukács Sándor, Pataki Ferenc
Író: Kovács Gábor Attila
Látvány- és jelmeztervező: Pintér Áron
Zeneszerző: Mester Dávid
Fény: Rovó Virág (Nemzeti Táncszínház)
Sound designer: Farkas Bence
Hangmérnök: Balogh Péter
Hangosító: Osváth István, Fekete Mátyás (Nemzeti Táncszínház)
Produkciós menedzser: Varga Nikoletta (Nemzeti Táncszínház)
Koreográfus: Kun Attila
Rendező: Halász Glória
Az előadás utáni feldolgozó foglalkozás időtartama: 60 perc
A Tükörben 2 produkció a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával jött létre.
A két szereplő kapcsolódni vágyik. Az alapvetően túlélési ösztönből fakadó, pszichológiai és emocionális jólét iránti vágy diktálta elementáris erő nem több ennél: ösztön, ami azonban alakítja emberi kultúránkat, normáinkat, értékeinket, és ami nélkül elképzelhetetlen nyelvi és kognitív fejlődésünk.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…
A vérpezsdítő és ma is népszerű dél-amerikai zenei ritmusok ihlető hatása, azok hagyományostól eltérő felhasználása Topolánszky Tamás koreográfiai gondolkodásában régóta…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
