Csillogó világot építünk magunknak, amiben minden szép és jó. Az online kultúra, amiben élünk ezt követeli. Hogyan lehet a legszebb arcunkat mutatni másoknak és önmagunknak? Az énképünket egy online világ hamis képeihez illesztjük.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 10. csütörtök, 19:30
Kénytelenek vagyunk a meg nem tűrt, ciki részleteket, a kevésbé ragyogó tartalmakat valahova betuszkolni, eldugni.
A titok egy történés, érzés, tudattalan impulzus, motiváció, vágy, erő, információ, valami, amit elrejtünk a világ és sokszor önmagunk elől is. Egy kis szikra elég ahhoz, hogy a mindig bennünk lévő, lebegő titkokból, információkból valami erőre kapjon és megjelenjen az életünk könyvében. Az események, amik történnek velünk, arról mesélnek milyen feltáratlan képzetek futnak bennünk, mikor kitárjuk a tudatalatti birodalmunk ajtaját. Ezernyi érzés raktára nyílik fel: a magány, a magunkra záródás, kirekesztettség, az önbántalmazás, az önmagáért való szenvedés, árulás, féltékenység, irigység, a veszteségtől való félelem, önbecsapások és önmegcsalások tárháza. Mindezt másokkal játsszuk, mint egy színdarabot. Tudattalanul szerződtetjük életünk színterének szereplőit, akikkel meg tudjuk élni mindazt, ami belülről fakad. Valójában mi magunk vagyunk az írói a történetünknek. Egy szerelmi történetet láthatunk, amiben nyomon követhetjük, az elrejtett titkokat és a titok által szőtt történéseket. A valódi kérdés: Hogyan tudunk kiszabadulni a múltunk szorításából? Meg tudjuk-e állítani a titkok sokszor felkavaró hatásait az életünkre?
Szembe tudunk-e nézni, azzal, amit lezártunk magunkban?
Táncművészek: Emanuela Santonocito, Somogyi Zita, Győrfi Erik
Jelmez: Nemes Nóra
Díszlet: Nagyváradi Szandra
Zene: Nagy Teodóra
Dramaturg: Nemes Orsolya
Koreográfus: Nemes Zsófia
Támogató: NKA
A Magyar Állami Népi Együttes alkotóinak régi álma valósult meg, amikor Nikola Parov friss hangzású, dinamikus, ősi motívumokat görgető populáris zenéjével találkoztak. A zeneszerző különleges, szaxofont, dobot és rézfúvósokat is felvonultató etno zenéje mellé a magyar néptánc legdinamikusabb, legerőteljesebb mozdulatait, valóságos táncvihart állítottak színpadra.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét…
„Meggyújtom, eloltom, meggyújtom, eloltom, Megoltalmazom, elragadom, Elragadtatom magam, magam adom, Megadom, megadom, neki megadom magam.” (Quimby: Magam adom, részlet)
Szerelmi vágy, szerelmi álom Emléke, fénye űz feléd, Keresem az elvesztett édent, Remények, álmok édenét... Amikor én rajongó vággyal Követlek,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
