Program


BEMUTATÓ - SPID_ER • Frenák Pál Társulat a Radikal Dance közreműködésével
3

BEMUTATÓ - SPID_ER • Frenák Pál Társulat a Radikal Dance közreműködésével


FrenÁk alkotásainak sajátja, hogy valamilyen egyedi világot teremtve és abba belehelyezkedve mutatják be az alapvető emberi vonásokat, általános érvényű természeti és társadalmi törvényszerűségeket. Az egyedileg választott tematika és az általánosan érvényes mondanivaló társítása maga emeli egyetemessé a kreációkat: minden mindennel összefügg, minden mindenhez kapcsolható és folyamatosan újra-rendeződik (Gilles Deleuze: Fragmantok, Plié-elmélete).

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2020. október 18. vasárnap, 19:00

Bemutató - Spid_er
a Radikal Dance közreműködésével
Frenák Pál Társulat a Radikal Dance közreműködésével

Műfaj: kortárs
Felvonások száma: 1
Időtartam: 50 perc

FrenÁk alkotásainak sajátja, hogy valamilyen egyedi világot teremtve és abba belehelyezkedve mutatják be az alapvető emberi vonásokat, általános érvényű természeti és társadalmi törvényszerűségeket. Az egyedileg választott tematika és az általánosan érvényes mondanivaló társítása maga emeli egyetemessé a kreációkat: minden mindennel összefügg, minden mindenhez kapcsolható és folyamatosan újra-rendeződik (Gilles Deleuze: Fragmantok, Plié-elmélete).

Az evolúció lépcsőfokain törzseket lépve vissza az ízeltlábúak, a pókok egyedi világából inspirálódik az új FrenÁk-koncepcióban megvalósuló koreográfiai munka. A saját fajtáját felfaló, saját testéből építkező, ragadozó életmódot folytató, túlélésre és szaporodásra predesztinált állatfaj egyszerre lehet tükre és szöges ellentéte a modern civilizációban létező embernek. Hogyan veszhet el a primitívebb életformák természetébe kódolt egyensúly és nemesség elve, hogyan lehetséges, hogy egy ízeltlábú lény képességeinek korlátozottságában is teljesebb életet élhet, mint az ember?

Az előadás rámutat arra, hogy az emberiség maga kreálja és tartja fenn azt a globális, láthatatlan, virtuális hálórendszert, amely úgy uralkodik el rajta, hogy már akarattal sem tud szabadulni belőle. A rendszer válik uralkodóvá az alkotó felett.

A különleges, kifejezetten a Nemzeti Táncszínház színháztermébe álmodott, egyszerű, mégis grandiózus szcenográfia új értelmezési lehetőséget ad a térnek: a kifejezési formák erősen a belső tartalomból építkeznek, melynek szerves részévé válik a színpadot és a nézőtérrel összekötő díszlet. A globális törvények alól senki sem mentesülhet – néző és táncos, megfigyelő és előadó egyazon rendszer részévé válik, amely bekebelez mindenkit.

A Spid_er következetes lépcső abban a tudatos építkezésben, ahol FrenÁk koncepciója mentén fiatal alkotók – ezúttal táncművészek és akrobaták – hozhatják létre rövid, fragmentszerű alkotásaikat egy egységes rendszeren belül, amik organikusan szerveződnek egymásból-egymásba egy egységes előadássá.

Táncművészek: Anibal dos Santos, Esterházy Fanni, Jurák Bettina, Keresztes Patrik, Eoin Mac Donncha, Maurer Milán, Vasas Erika
Akrobaták: Buda Balázs, László Tamás, Zsíros László

Látvány- és koreográfiai részletek, hangulat: Copek Péter
Akrobatikai térkoreográfia: Keresztes Patrik
Szcenográfia alkotó: Zoltai György
Gépész: Filep Balázs
Fényterv: Marton János – Pető József
Hang: Hajas Attila – Fekete Mátyás
Zenei szerkesztő, zeneszerző: Halász Gábor
Koncepció: FrenÁk

Ajánlatunk


Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a zűrzavar, amelyben egyre nehezebb eligazodni és egészségesen élni.

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét.

Ajánló


Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…

A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…

A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók