BEMUTATÓ self_Tango
Nagy Csilla / Cipolla Collectiva: self_Tango
Kup bilet
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Środa, 30 Listopada 2016 19:00
2016.november 30.
MOM Kulturális Központ - Kupola
Tangó: Közös séta, amelyben a táncosok pillanatról pillanatra döntenek a követendő lépésekről. A tangó markáns férfidominanciát mutat, ami kezdő pároknál valóság. A harmonikus táncban a férfi érzékeli a nő igényeit, és élménnyé teszi számára a táncot azzal, hogy előkészíti a lépéseit.
Ön-tangó: A fel nem kért nő tánca az ön-tangó, ahol a magányosság mélyen áthatja a szereplő minden rezdülését. Egy szingli életorma, kényszerből kreált hímnős lét, harmonikusnak tűnő skizofrénia, fura utópia.
Karma-fonat: Egy elképesztő hosszú női hajfonat, amely a messzi múltban, az ősi női erők forrásánál gyökerezik. Első viselője egy a csodálatos Polipnő volt, akinek tengernyi dús, göndör hajcsóváiról mítoszok szólnak. A hajkorona további örököseinek csalódásai, tragédiái és traumái is beleszövődtek az emlékfonatba. Ez az erőnyaláb most újra kibomlik. Test-húrok: Valós férfi női kapcsolódások, különböző pontokon. Fogadalmak, kötések, elköteleződések, egymásra utaltság, rugalmasság és merevség, biztonság és szabadság: ahol a férfi és a női erő kiegészíti egymást.
Az előadás a Cipolla Collectiva és a Természetes Vészek Kollektíva koprodukciója.
Alkotó előadók: Nagy Csilla és Tóth Mátyás
Zeneszerző: Tóth Mátyás
Alkotótársak: Debreczeni Márton, Veres Flóra, Sándor Annamária, Fazekas Endre
Jelmez és látvány: Szűcs Edit /Természetes Vészek Kollektíva
Fényterv: Payer Ferenc
Konzulens: Ujvári-Pintér György
Rendező-koreográfus: Nagy Csilla
Támogatók: NKA, Artus, SÍN Kulturális Központ, Műhely Alapítvány, Természetes Vészek Egyesület
Köszönet: Goda Gábor, Gáspár Anna, Götz Andrea és Szőllősi András
Nasza oferta
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
Proponujemy również
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét…
Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel…
Uwaga! Czas sesji koszyka wkrótce wygaśnie!
pozostało czasu:
00:00
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
