Jancsi és Juliska története egyszerre szól a felnőtté válásról, valamint az önmagunkért és a szeretteinkért való felelősségről és kiállásról. A mesék arra biztatják a gyerekeket, hogy önállóan induljanak felfedezőútra, akár saját fantáziaviláguk birodalmában is. A mesékben ugyanis minden nehézséggel meg lehet megbirkózni, nem csak a valóságos, hanem a szorongó képzelet által teremtett veszedelmekkel is.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 18. péntek, 15:00
A Jancsi és Juliska bár félelmetes rémtörténet, a belőle készült színpadi mű izgalmas és szórakoztató, humoros és tanulságos. A szeretet végül diadalmaskodik a félelem felett, Juliska mindkettejüket megmenti a boszorkánytól, majd hazatérnek, és a gonosz mostohájuk is megbűnhődik.
A gyerekeknek szóló táncszínházi előadások mágikus hatásúak a gyerekekre: a zene, a csodaszép díszletek, jelmezek, fények által megjelenített vizualitás és a koreográfia minden érzékszervüket rabul ejti. Az előadás látványvilága innovatív lesz, a zenét Jean-Philippe Heritier zeneszerző erre az alkalomra komponálta.
Bozsik Yvette több korosztály számára készített emblematikus gyerekelőadásokat, ezek közül a legemlékezetesebbek a Varázscirkusz, a Pinokkió és a Magyar népmesék.
Szereplők:
Jancsi: Iványi Mirkó
Juliska: Gulyás Liza
Boszorkány: Samantha Kettle
Apa: Krizsán Dániel
Mostoha: Bujdosó Anna
Madár: Hasznos Dóra
Kacsa: Hortobágyi Brigitta
Farkasok: Gombai Szabolcs, Krizsán Dániel
Nap és Hold: Tóth Rebeka
Koreográfus: Gombai Szabolcs
Koreográfus-asszisztens: Bujdosó Anna
Díszlet: Vati Tamás
Jelmez: Bati Nikoletta
Próbavezető balettmester: Soós Erika
Zene: Philippe Heritier
Rendező: Bozsik Yvette
Támogatók: NKA, Kulturális és Innovációs Minisztérium
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe vezető visszautat keresi folyton folyvást. Az Éva és Ádám című est ezzel az univerzális kérdéssel foglalkozik, két fiatal koreográfus alkotó mozgásnyelvén és művészi megjelenítésén keresztül.
A Fata morgana gyönyörűen lidérces, apokaliptikus látomás a Teljességből önmagát száműző emberről. Elménket és lelkünket a kezdetektől fertőzi egy gyötrő gondolat: az én-tudat szülte elkülönültség, megosztottság és a bűntudat állandó harcba hajszol a világ ellen. Ez lett az örökségünk, és talán a végzetünk is. E szellemi pandémia oly régóta tart, hogy már észre sem vesszük, hisz beleszületünk. A fájdalmas romlásban azonban ott rejlik az átalakulás csírája – egy belső gyógyír újrafelfedezése: az együttérzés. Az empátia, ami nemcsak gyógyít, de visszaterel az emberi lét legmélyebb, legigazabb állapotához.
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…
A Győri Balett előadása a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja, amelyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas…
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
