Jancsi és Juliska története egyszerre szól a felnőtté válásról, valamint az önmagunkért és a szeretteinkért való felelősségről és kiállásról. A mesék arra biztatják a gyerekeket, hogy önállóan induljanak felfedezőútra, akár saját fantáziaviláguk birodalmában is. A mesékben ugyanis minden nehézséggel meg lehet megbirkózni, nem csak a valóságos, hanem a szorongó képzelet által teremtett veszedelmekkel is.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 18. péntek, 15:00
A Jancsi és Juliska bár félelmetes rémtörténet, a belőle készült színpadi mű izgalmas és szórakoztató, humoros és tanulságos. A szeretet végül diadalmaskodik a félelem felett, Juliska mindkettejüket megmenti a boszorkánytól, majd hazatérnek, és a gonosz mostohájuk is megbűnhődik.
A gyerekeknek szóló táncszínházi előadások mágikus hatásúak a gyerekekre: a zene, a csodaszép díszletek, jelmezek, fények által megjelenített vizualitás és a koreográfia minden érzékszervüket rabul ejti. Az előadás látványvilága innovatív lesz, a zenét Jean-Philippe Heritier zeneszerző erre az alkalomra komponálta.
Bozsik Yvette több korosztály számára készített emblematikus gyerekelőadásokat, ezek közül a legemlékezetesebbek a Varázscirkusz, a Pinokkió és a Magyar népmesék.
Szereplők:
Jancsi: Iványi Mirkó
Juliska: Gulyás Liza
Boszorkány: Samantha Kettle
Apa: Krizsán Dániel
Mostoha: Bujdosó Anna
Madár: Hasznos Dóra
Kacsa: Hortobágyi Brigitta
Farkasok: Gombai Szabolcs, Krizsán Dániel
Nap és Hold: Tóth Rebeka
Koreográfus: Gombai Szabolcs
Koreográfus-asszisztens: Bujdosó Anna
Díszlet: Vati Tamás
Jelmez: Bati Nikoletta
Próbavezető balettmester: Soós Erika
Zene: Philippe Heritier
Rendező: Bozsik Yvette
Támogatók: NKA, Kulturális és Innovációs Minisztérium
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Két meg nem értett, szeretetre éhes ember, akik a maguk módján egy-egy szerepet aggasztottak magukra, csak hogy megvédjék önmagukat a csalódásoktól. Ám egyikük sem gondolta volna, hogy azon a bizonyos nagyváradi napon, a találkozásuk egy új és szenvedélyes románcot hoz… ami mindkettőjüket magával sodorja és alapjaiban rengeti meg a magyar irodalmat.
A „rasza“ egy szanszkrit szó, jelentése „íz“. Az ind színházesztétika ezzel a szóval határozza meg azt az élményt, amely a nézőben keletkezik egy előadás során. Ahogy raszából, úgy előadás típusból is sokféle lehet. A mai klasszikus indiai táncok mind ősi gyökerekkel rendelkeznek, melyek nyomai máig felfedezhetőek a mai előadási stílusokban is.
Egy különleges utazásra invitáljuk nézőinket nemzetközi koreográfusaink vezetésével.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
