Csoóri Sándor költő halálának ötödik évfordulóján mutatja be a darabot a Nomád Nemzedék Társulat Novák Péter rendezésében. A művet nem kellett aktualizálni: a szerelem, a féltékenység gondja, a tiltás, a dacos ellenállás, a szegénység, a gazdagság, a családi hagyományokért hozott ésszerűtlen áldozat örök ütközéseiről szól.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. szeptember 12. vasárnap, 19:00
„…Ötvenkilenc tavaszán üzenetet kaptam Muharay Elemértől, keressem föl, mert fontos ügyben szeretne velem beszélni. A találkozásunk végeredménye az lett, hogy bevallotta: drámát szeretne íratni velem parasztszínjátszók számára. Drámát velem? Amilyen figyelemmel hallgattam, annyira megrémültem az ötletétől… Amikor elmondtam neki, hogy mostanában nyílott rá a szemem a modern költészetre, s nem szeretnék visszahátrálni. Máris új alkut kínált: írjam meg a darabot versben, sőt úgy írjam meg, hogy legyen benne a néptáncnak, a népzenének is szerepe, mert e kettő forgószelében sodróbb erővel hangozhatnak el zaklatott, modern csillámú szövegek, mint prózai párbeszédekre épülő darabban… Ekkor kezdtem el a balladás, a népdalos, a néprajzos könyveket bújni. S már az első napokban olyan hangok moccanására neszeltem föl, amelyre eddig sose volt fülem. Nem a balladák vagy a dalok voltak újak azok közül a javát ismertem, hanem a nyelv s a nagyvonalú stilizáló készség… A modernség élményét ugyanúgy a saját gyötrődéseim üllőjén kalapáltam ki, ahogy a népköltészet másféleségére is szorultságomban döbbentem rá. De bárhová mentem, bármibe kezdtem az 56-os országrobbanás szilánkjait nemcsak, hogy testemben éreztem vándorolni, de bizonyos voltam abban, hogy végérvényesen bennem maradtak…” (Csoóri Sándor)
Előadják: Józsa Tamás, Santana Cadena Diána, Chifor Lénárd, Bodnár Dániel, Kiss Sarolta, Gál Nóra, Dajka Ilka, Marosy Gerda, Bolgovics Gergő, Bölcsföldi Bálint, Sosovicza Fanni
Szabó Gábor: Béhr Márton
Sági Erzsi: Kulcsár Viktória
Bíró: Bede Fazekas Szabolcs
Halál: Orosz Ákos
Gazdag legény: Appelshoffer János
Gábor anyja/Öregasszony: Rémi Tünde
Vénasszonyok: Balogh Melinda, Izabella Causanell
Őrmester: Berecz István
Zenekar:
Horváth Balázs – hegedű
Deáky Márton – szaxofon
Lajti Ákos/Könczei Bálint – brácsa
Pandák Viktor/Deáky Máté – bőgő
Bősze Tamás Jean-Pierre – ütőhangszerek, koboz
Csurkulya József – cimbalom
Dramaturg: Sediánszky Nóra
Zeneszerző: Kelemen László
Látvány-rendező: Kuthy Ágnes
Rendezőasszisztens: Sárosi Emőke
Koreográfus: Berecz István
Csoóri Sándor Halálra táncoltatott lány című ballada-játékát színpadra alkalmazta és rendezte Novák Péter
Támogatók: EMMI, Csóri Sándor Alap
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
Shakespeare egyik legismertebb vígjátéka egyben keserédes dráma a szerelem természetéről. Fiatalok vesznek el egy elvarázsolt erdőben, és miközben párjukat keresik, kiderül, hogy ebben a világban a szerelem csak függőség, a magány ellenszere. A kavarodásban a szerelmesek valójában egymásban keresik önmagukat – ez a keresés pedig boldogsághoz és boldogtalansághoz is vezethet.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható –…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
