Négy fiatal lányt látunk a színpadon. Néha egyszerre, néha váltják egymást. Néha átadják egymásnak a „stafétát”. Zenével, énekkel, tánccal, mozdulatokkal. Néha ösztönzik, néha uralják egymást. Néha közelednek és néha távolodnak, de mindig vágyakoznak: akár a kapcsolódás, egy férfi, akár az elszakadás, a függetlenedés iránt. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. december 15. péntek, 19:30
2023-ben a Duna Táncműhely ismét a társulat művészeti vezetője rendezésében mutat be új előadást, a produkció pedig ez alkalommal is különböző művészeti területekről érkező közreműködők kollektív alkotási folyamatán keresztül születik meg.
Juhász Zsolt már 2021-es A tizedik menyasszony c. előadásában is erőteljesen támaszkodott a magyar (és több más nép) autentikus néptáncában uralkodó női táncformák, a koreográfiáknak a férfi tánchoz képest alárendelt szerepük relativizálására. A hét női szereplő hét különböző karaktert jelenített meg, egyéniségük alakította a koreográfiákat, és viszont.
A koreográfus ezt az utat kívánja folytatni Hajadonok c. új darabjában - ám míg a beavatási rítus, a lány asszonnyá válása helyett maga a női princípium áll az előadás középpontjában. Az előadók száma utal az évszakok és égtájak számára, ezen keresztül a nő és a természet szoros kapcsolatára.
A négy női szereplő ugyanakkor különböző művészeti területről - tánc, népzene és jazz, valamint prózai előadás - érkezik, így valójában a Duna Táncműhely az eddig legerősebben multidiszciplináris előadására készül.
Előadók: Izabella Caussanel, Kovács Anita, Orbay Lilla, Vrencsán Anita
Zene: Ephemere (Izabella Caussanel, Orbay Lilla, Papp Lajos), Ötödik Évszak, Claude Debussy
Szöveg: Dorota Masłowska, Szabó Magda
Dramaturg: Németh Anita
Látvány: JuZso
Jelmez: Szabó Judit
Fény: Lendvai Károly
Rendező munkatársa: Ifj. Csoóri Sándor “Sündi”
Produkciós vezető: Nánay Fanni
Koreográfus-rendező: Juhász Zsolt
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap Magyar Művészeti Akadémia, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Budakalász Város Önkormányzata
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Test-Lélek-Tangó Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az estén ezeket a kérdéseket boncolgatjuk a tangó lépésein keresztül.
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…
Két megtévesztően hasonlatos bőrönd nem a megfelelő kezekbe kerül. Ezzel egy bonyodalmakkal teli kalandos utazásra indulnak szereplőink, ahol nem kerüli…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
