A táncdráma a trianoni békediktátum századik évfordulójára készült. A táncszínházi mű nem törekszik politikatörténeti események bemutatására. Az alkotók hétköznapi emberek sorsán,küzdelmein és személyes tragédiáin keresztül mutatják be, miként hathat a politika, a háború, valamint egy csodálatos ország felszabdalása a szétszakított családok életére.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. szeptember 15. szerda, 19:00
A darab alapját egy baráti kapcsolat képezi. Az I. világháborút megelőzően egy székesfehérvári és egy nagyváradi fiatalember barátságot köt a kadétiskolában. Egymás családjának meglátogatása azt a furcsa, de nem egyedülálló helyzetet teremti meg, hogy rokonokká is válnak: mindkét fiatalember beleszeret a másik húgába, s a kitartó udvarlások meghozzák a gyümölcseiket: feleségül veszik egymás lánytestvéreit. A Jóisten akarata szerint a két fiatalember a keleti fronton egymás mellé sodródik, s találkozásuk végzetes fordulatot hoz közös történetükben…
A Székesfehérvári Balett Színház „Fantomfájdalom” címet viselő táncdrámája, a zene, a mozdulat, a tánc erőteljes kifejező erejének egysége révén, két szerelemi kapcsolatot górcső alá véve ad költői keresztmetszetet a drámai események hatásmechanizmusáról. Az egyénre kivetítve jeleníti meg a történelem nagy „óceánjának” viharát és a kortárs táncművészet gazdag és kifejező eszköztárával rajzolja meg, hogy a történelem felkorbácsolt tengere miként képes kettétörni kisebb és nagyobb „hajókat”.
Székesfehérvári fiú: Fernando Gabriel Luis Luis
Nagyváradi fiú: Dávid Janík
Nagyváradi lány: Cristina Porres Mormeneo
Székesfehérvári lány: Dusana Heráková
Nagyváradi lány édesanyja: Elisa Insalata
Nagyváradi lány édesapja: Leigh Alderson
Székesfehérvári lány édesanyja: Kovalszki Boglárka
Székesfehérvári lány édesapja: Valerio Zaffalon
Eskető pap: Francesco Vitale Farris
Őrmester: Lin Yun-Cheng
Katonák: Fernando Gabriel Luis Luis, Dávid Janík, Wu Meng-Ting, Koh Yoshitake, Francesco Vitale Farris, Elisa Lodolini, Maria Fernanda Losada, Jessica Ho, Saioa Poblador
Zeneszerző: Kocsák Tibor
Librettó: L. Simon László
Jelmezterv: Szelei Mónika
Díszletterv: Egerházi Attila
Díszlet kivitelezés: Bajkó György
Média munka: Falvay Miklós
Fényterv: Egerházi Attila
Hangszerelte: Bíró Rudolf és Kemény Gábor
Közreműködik: Óbudai Danubia Zenekar
Karmester: Kocsák Tibor
Zenei rendező: Tóth Ibolya
Hangmérnök: Bohus János
Digitális montírozó: Boros Ádám
Producer: Pál Gábor
Koreográfus asszisztens és próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
A szereposztás változtatásának jogát fenntartjuk!
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható – Lear az első pillanatban elveszti a csatát. Nem fokozatosan fog széthullani; az egykori nagy király és magabiztos férfi egyetlen pillanat alatt semmisül meg, amikor imádott felesége sírba száll. Darabbéli útja innen csak tántorgás a végső nyughely felé. Hangulat ingadozásai, átkai, dührohamai, de még kétségbeesett kapaszkodási kísérlete is lányaiba – mind a pótolhatatlan űrrel magyarázhatók. Képtelen tovább a kormányzásra; így válik a birodalom felosztása kényszerűvé. Nincs előre eltervezettség és racionális döntés, csak kapkodó improvizálás.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
VASAS MŰVEK: Zárt ajtók Hogyan lehet hűnek maradni érzékeinkhez, amikor társas kapcsolataink szokásjogok, formarendszerek közé szorul, amikor a kommunikáció nem…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
