Platón barlang hasonlata adta előadásunk indító gondolatát, ami jelenünkbe különlegesen aktuális. Mikor elmosódik a határ a virtuális és valóságos világ között, igaznak mutatkoznak a látszatok… mi menthet meg minket a lebegéstől?
Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tirsdag, 26. Februar 2019 19:00
Alpha | Térfalók
DART Társulat | Mádi László
Alfa
Platón barlang hasonlata adta estünk indító gondolatát. Alphának lenni emberként és generációként. Alpha olyan akár egy ritka gyöngy, ősi ereje, újító szellemisége viszi előre a körülötte lévők életét. Technológiához való viszonyunk szinte már nélkülözhetetlen része az életünknek, egy kompromisszummentes fizikalitás, ám ez csupán a kezdet.
Térfalók
Az ember életét, mint a bolygón élő minden életformáét, a növekedés-gyarapodás-fejlődés igéje hajtja. Ennek a folyamatnak egyértelmű elszenvedője az őt körbefogó tér, amelyet folyamatos hódítás árán saját uralma, szükségei alá rendel. Többet jobbat, nagyobbat, szerethetőbbet vágyunk, ezzel pedig terünket, időnket, életünket faljuk.
Alfa
Koreográfia: Varga Kinga
Dramaturg: Lisztóczky Hajnalka
Vizuális vezető: Krajcsik Zsolt
Vizuális megvalósítás, vetítéstechnika: Kolibri Visual
Jelmeztervező: Napsugár von Bittera
Zene: Montázs
Külön köszönet: Marosvölgyi Noémi
Térfalók
Koreográfus: Mádi László
Mentor: Szögi Csaba
Fény: Fogarasi Zoltán
Zene: madla
Díszlet, jelmez: Béres Móni
Video: Hrotkó Bálint
Produkciós Támogató Együttes: Alfa: NKA, EMMI, Műhely Alapítvány, Heti TV Térfalók: Közép-Európa Táncszínház, Közép-Európa Táncszínház Alapítvány, Bethlen Téri Színház Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest Főváros Önkormányzata, 7. Kerület, Erzsébetváros Önkormányzata
Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap, Imre Zoltán Programja támogatásával valósult meg.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a zűrzavar, amelyben egyre nehezebb eligazodni és egészségesen élni.
Test-Lélek-Tangó Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az…
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
