Az előadás számos művészeti műfaj, hétköznapi és előadóművészeti gesztus, művészet-értelmező szemlélet fókuszából közelít egy életműhöz. Tánc, színház, báb-művészet, performansz-művészet, rekonstrukciós kísérletek, reprodukciós tapasztalások, zenei kompozíciók, kórusművek által törekszünk a kimerevített rítusokként értelmezhető Abakanowicz-i világkép feltámasztására.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 27. kedd, 19:00
Bemutató - A test emlékezete
hommage a Magdalena Abakanowicz
Gergye Krisztián Társulata
Műfaj: kortárs
Felvonások száma: 1
Időtartam: 80 perc
Korhatár: +9
Magdalena Abakanowicz művészete kivételes és egyedülálló.Életműve hihetetlen komplexitása ellenére egylényegű alkotóművészet.
A világ számos táján elhelyezett, több ezer művet számláló, alkotásai egy monumentális, világra szóló mű-együttes részeit képezik.
Az előadás számos művészeti műfaj, hétköznapi és előadóművészeti gesztus, művészet-értelmező szemlélet fókuszából közelít egy életműhöz. Tánc, színház, báb-művészet, performansz-művészet, rekonstrukciós kísérletek, reprodukciós tapasztalások, zenei kompozíciók, kórusművek által törekszünk a kimerevített rítusokként értelmezhető Abakanowicz-i világkép feltámasztására.
“Abakanowicz az egyetlen olyan általam ismert alkotó, aki mérhetetlen szigorral és következetességgel, szinte archeologikus módszerrel felismerve a világot, sejtről sejtre, alakról alakra haladva teremtette meg a saját univerzumát. Szobrai mintha egy letűnt kor emléknyomai lennének. Kimerevített archetipikus alakjai és objektumai egy képzeletbeli civilizáció létezésének lenyomatai.
Ezek az emléknyomok történelmi múltunkra,vallásainkra, háborús tragédiáinkra reflektáló mementók, amelyek egy képzeletbeli, párhuzamos univerzum régészeti leleteiként értelmezhetőek.
Az archaikus és a szellemi világokhoz való kötődéseink a test emlékezetében fedezhetők fel.
Koreográfusként ennek a test-emlékezetnek, a testnyelven túli, vagy nyelv előtti, csak rá jellemző nyelvének elkötelezett kutatójaként Abakanowicz műveiben látom az analógiát és a visszaigazolást, hogy nemcsak érdemes, de létszükséglet ezen az úton járnom és haladnom.
Amennyiben megadatott, hogy a világban felfedezhetőek Abakanowicz kimerevített, megállított idejű rituáléi, akkor táncosként nem mehetek el azon lehetőség mellett, hogy a 21. században megpróbáljam feléleszteni ezeket a rítusokat, oly módon, ami még ebben az utópisztikusnak tűnő világunkban is értelmezhető, sőt megtapasztalható lehet.
Megpróbálni benne lenni az élet rituáléjában, hogy megérthessük a halált és megtapasztalhassuk a test emlékezetét. “ (Gergye Krisztián)
Előadják:
Barabás Anita, Gergye Krisztián, Téri Gáspár
és a Soharóza kórus tagjai:
Asbóth Szaffi
Bogdán Tamás
Botka Dóra
Karosi Roland
Nagy Kata
Simon Júlia
Sipos András
Tamási Borbála
Tárnoki Tamás
Soharóza karnagya:
Halas Dóra
Zenei felkészítő:
Ney Andrea
Magdalena: Bánfalvi Eszter
Hangszeren közreműködik: Zombola Péter
Zene: Zombola Péter
Díszlet: Zöldy Z. Gergely
Jelmez: Béres Móni
Vetítés: Dinea László
Fény: Szabon Bala
Asszisztens: Jankovics Eszter
Rendezőasszisztens: Fazekas Anna
Produkciós vezető: Gáspár Anna
Rendező-koreográfus: Gergye Krisztián
Törés/vonalak: A japán eredetű szó, a kintsugi a tökéletlenségben rejlő szépséget jelenti meg, amelynek fő ismérvei az asszimmetria, a hiányosság, valamint az egyszerűség dicsérete.
Puha, fehér hótakaró borította be az erdőt, s a békésen szállingózó hópelyhek tánca közben az állatok izgatottan készülődnek a karácsonyra. Mindezalatt – a mackók szokásához híven – Vackor is a téli álomra készülődik, ám mikor bebújik az ágyba egy gyönyörűen tündöklő csillagra lesz figyelmes, mily ragyogót még sohasem látott.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A „rasza“ egy szanszkrit szó, jelentése „íz“. Az ind színházesztétika ezzel a szóval határozza meg azt az élményt, amely a…
A Partium a mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő csodás, kultúrájában színes és gazdag vidék. A történelem viharai során földrajzi…
A Testbe zárt ima táncszínházi produkció az egykori táncművész, Horváth Renátó tragikus hirtelenséggel bekövetkezett bénulásának történetét és az ezzel járó…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
