Szabolcsi Bence szerint Bartók talán sohasem volt tele akkora emberszeretettel és részvéttel, mint a Concerto komponálásának időszakában. „Sohasem tudta úgy összefoglalni életének minden eredményét egy hatalmas szintézisbe, mint éppen ekkor.”
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. február 27. szerda, 19:00
Bartók Béla: 5. vonósnégyes | Concerto
Forte Társulat-Ördögkatlan Fesztivál-Café Budapest-Nemzeti Táncszínház
Bartók Béla két táncszínpadi művet írt: egy pantomimot (A csodálatos mandarin) és egy táncjátékot (A fából faragott királyfi). A koreográfusok fantáziáját azonban egy sor további Bartók-mű is megmozgatta, például a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára vagy a Táncszvit. Horváth Csaba – rendezőként, koreográfusként és táncosként – ezúttal az 5. vonósnégyes és a Concerto mozgásszínházi lehetőségeit tárja fel.„Bartók Béla hat vonósnégyesét már alig néhány évvel a zeneszerző halála után úgy tartotta számon a szellem világa, mint a 20. századi zene aranytartalékának megkérdőjelezhetetlen részét. A hat darab egyetlen egésznek is tekinthető, s ha a mű formátumának és komplexitásának az előadásban való adekvát megjelenítéséről van szó, alighanem a Bartók-stílus magasrendű klasszicizálódását képviselő 5. vonósnégyes viszi el a pálmát” – vallják a produkció készítői.
Szabolcsi Bence szerint Bartók talán sohasem volt tele akkora emberszeretettel és részvéttel, mint a Concerto komponálásának időszakában. „Sohasem tudta úgy összefoglalni életének minden eredményét egy hatalmas szintézisbe, mint éppen ekkor.” Bár az öttételes mű sötét, zaklatott és szorongó tónusban íródott, a végkicsengése már maga az életöröm és a jobb jövőbe vetett hit igazi megnyilvánulása, s ezzel nagyon sokáig egyike lett a század utolsó pozitív végkicsengésű darabjainak.
Forte Társulat–Ördögkatlan Fesztivál–Café Budapest–Nemzeti Táncszínház
Bartók Béla: 5. vonósnégyes | Concerto
(38+40’)
Bartók Béla: 5. vonósnégyes
Táncolják / Performed by
Fehér László, Horkay Barnabás, Krisztik Csaba, Nagy Norbert, Widder Kristóf
Közreműködik / Participating:
Bujtor Kvartett
Bujtor Balázs, Kovács Erika – hegedű
Móré László – brácsa
Maróth Bálint – cselló
Jelmez/Costume: Benedek Mari
Fény / Lighting: Payer Ferenc
Produkciós vezető / Production Leader: Kudron Anna
Koreográfus / Choreographed by Horváth Csaba
Bartók Béla: Concerto
Táncolják / Performed by
Barna Lilla, Csiby Gergely, Fehér László, Hegymegi Máté, Horkay Barnabás, Mészáros Blanka, Molnár G. Nóra, Nagy Norbert, Pallag Márton, Sipos Vera, Widder Kristóf, Zsigmond Emőke
Jelmez / Costumes: Benedek Mari
Tér / Stage: Mocsár Zsófia† és Horváth Csaba
Fény / Lighting: Payer Ferenc
Produkciós vezető / Production Leader: Kudron Anna
Koreográfus / Choreographed by Horváth Csaba
Támogatók: NKA, EMMI
Az előadás a Forte Társulat–Ördögkatlan Fesztivál–Café Budapest–Nemzeti Táncszínház közös programja.
A Pulcinella című táncszínházi előadás a commedia dell’arte hagyományaira épít, mely a műfaj mozgásvilágát táncszínházi eszközökkel ötvözi, így a gesztusok és a fizikai kifejezésmód még hangsúlyosabbá válik.
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható – Lear az első pillanatban elveszti a csatát. Nem fokozatosan fog széthullani; az egykori nagy király és magabiztos férfi egyetlen pillanat alatt semmisül meg, amikor imádott felesége sírba száll. Darabbéli útja innen csak tántorgás a végső nyughely felé. Hangulat ingadozásai, átkai, dührohamai, de még kétségbeesett kapaszkodási kísérlete is lányaiba – mind a pótolhatatlan űrrel magyarázhatók. Képtelen tovább a kormányzásra; így válik a birodalom felosztása kényszerűvé. Nincs előre eltervezettség és racionális döntés, csak kapkodó improvizálás.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
