Örök idők óta, amióta a világ világ, a kérdés mindig ugyanaz: merre, honnan, hova és miért? Honnan, hova tart a világ, honnan, hova tart a lélek, honnan jövünk és merre tartunk? Ezek az elemi, ám nehezen megválaszolható rejtélyek ugyanúgy foglalkoztatták az ősi India költőit, mint az ő verseiket, filozófiai szövegeiket fordító, értelmező, feldolgozó magyarokat. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. október 1. vasárnap, 19:30
Olyan költő óriások, mint Szabó Lőrinc, Weöres Sándor rendkívüli ráérzéssel tolmácsolták az ősi indiai szövegek hangulatát, mély bölcsességét.
A darab egy belső útkeresés kiragadott pillanatainak megelevenedő képeiből áll össze. A szövegek életre kelnek, tánccá válnak a színpadon.
Az Úton egy indiai táncutazás, mely tart valahonnan, valahová…
„az isten él, az isten A Te Lelked:
ez a valóság, melynek nincs halála,
ez a mindenség, ez a könnyű pára:
Ez Vagy Te…”
Táncosok: Zboray Antónia, Pethő Kincső, Kunvári Krisztina, Major Anikó, Leat Leblanc Mihaela, Túri Virág Réka, Péri Lilla, Somi Panni
Tárgyanimáció: Vesztl Zsófia
Zeneszerző: Tóth Szabolcs, Lerch István
Közreműködő zenészek: Virágh Balázs, Bakai Marcel, Rabóczki Balázs
Kellékek: Oldal István
Jelmez: Csekő Etelka
Rendező-koreográfus: Somi Panni
Támogatók: Magyar Művészeti Akadémia, Nemzeti Kulturális Alap
Az ORIGIN c. előadás egy új kezdetről, új indulásról, egy elemi ösztönnel megáldott táncprodukció. Hét fiatal, energetikus női táncművész képviseletében az előadás egy benső univerzumot mutat meg, megtalálva a legőszintébb létezést a színpadon.
A Forte Társulat és a Dador Projekt Zenekar Concordia című előadása a barokk zenetörténet olyan klasszikus szerzőinek műveire készülő koreográfia mint Francesco Cavalli, Tarquinio Merula, Claudio Monteverdi és Giovanni Battista Fontana. Az élő zenekarral és egy énekesnővel kísért táncjátékban 12 zeneműre, groteszk és lírai kettősök bomlanak ki Jean Anouilh Euridike című drámájának szenvedélyes dialógusaival ötvözve a tánc, az élő zene és a prózai szöveg szerves egységében.
A Kárpát-medence paraszti kultúrái – a maguk módján – szüntelen esztétikai válaszokat kerestek az őket egyéni vagy közösségi szinten foglalkoztató nagy kérdésekre. Gyakran drámaian vagy komikusan, máskor hittel telítve vagy jóleső fatalizmussal, valóságos vagy szürreális képekben fogalmaztak veszteségről, sorsszerűségről, szerelemről, halálról egyaránt.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
