„Könyvünk meséi egy öreg bőröndben laknak, a bőrönd egy limlomos kamrában, a kamra egy toronyház tetején, ott, ahová a veréb sem száll fel, mert elszédül és lepotyog. Reggelenként kinyílik a bőrönd és kilép belőle a Kockásfülű nyúl. Távcsövével a kéményhez ugrándozik, hogy onnan lesse meg, vajon mit csinálnak barátai. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 1. szombat, 15:00
Egy születésnapra mindenki nagy várakozással készül: a szülinapos a vendégeket - a vendégek a szülinapost szeretnék boldoggá tenni. De mi történik, ha minden előkészületbe hiba csúszik: ha az ünneplő pulcsi nem megy a fejre, ha az ajándékdoboz nem méltóztatik beleférni a neki szánt csomagolásba, ha a cukrászmester grandiózus tortája a tányérok helyett a földön landol? Egy dolog: a Kockásfülű nyúl jön és segít!
A Pannónia Filmstúdió ikonikus rajzfilmhőséről - a Kockásfülű nyúlról – és barátairól szóló sorozat nagy sikerrel futott 1977-es megszületésétől a magyar televízión, majd a világ 90 országában. Az animációs mese rendezője Richly Zsolt, a történetek szerzője Marék Veronika volt, zenéjét Balázs Árpád komponálta. A propeller fülekkel rendelkező bájos segítőt, a vadóc Krisztát, az álmodozó Menyust, a butuska Kistöfit és a rosszcsont Mozdonyt most a Győri Balett színpadán láthatják viszont kicsik és nagyok.
Ajánlott korosztály: 0-5 év
Táncolják:
A Kockásfülű nyúl: Nagy Franciska
A vadóc Kriszta: Joó Lea Napsugár
Az álmodozó Menyus: Nikolas Askonidis
A kicsi és butácska Kistöfi: Borna Cicak
A nagydarab, vásott fiú, Mozdony: Gémesi Máté
Asszisztens: Szalai Judit
Zene: Balázs Árpád és mások műveiből montázs
Jelmez, díszlet: Váray Ibolya
Jelmezfelelős: Nagyné Vass Katalin
Az eredeti művet írta: Marék Veronika
Figurák: Richly Zsolt
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus: Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas, Érdemes művész
„A(z) A Kockásfülű nyúl című gyermekdarab bemutatása szakmai program megvalósítását 2024. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.”
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a bánatot, életet lehel az elgyötörtekbe, kiegyensúlyozza a lelket és boldogságot hoz.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható –…
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
