Program


Whirling Dervishes - Sema Ceremony • Konya Turkish Sufi Music Ensemble

Whirling Dervishes - Sema Ceremony • Konya Turkish Sufi Music Ensemble

A mevlevi rend szúfi szertartása, a szema az Istenhez való felemelkedés állomásait jelképezi a maga vallásos elemeivel és témáival, amelyekből következően megvannak a maga szabályai és jellemzői. A mevlevi rend Veled szultán és Ulu Arif Cselebi szultán idejétől kezdve szigorúan követte a csak általa gyakorolt szertartás lépéseit, de tagjai Mevlana Dzselaleddin-i Rúmi idején egy bizonyos szabályát figyelmen kívül hagyták.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. június 10. hétfő, 19:00

A kerengő dervisek forgása a mevlevi szema során a mennyek birodalmát jelképezi, a fődervis pedig úgy mozog közöttük, hogy a táncosok megfelelő távolságot tartsanak egymástól. A szertartást a post-nişîn vezényli le, aki egy vörös szövet végén állva imákat kántál. A szema feltételezhetően a naprendszert jelképezi, mivel kör alakú helyen adják elő, ahol a post-nişîn maga a Nap, a fődervis a Hold, a többi dervis pedig a bolygók megszemélyesítői.

A szertartáshoz tudás és összpontosítás szükséges; misztikus jelképei a kezdetektől a végig tartó út állomásait szimbolizálják. A szema során végzett forgás Isten megtapasztalása minden helyen és minden aspektusában. A lábbal dobbantás az egó határtalan, kielégíthetetlen vágyainak lábbal tiprását, az egó elleni küzdelmet és legyőzését testesíti meg. Az oldalra kitartott kar a végső tökéletesség iránti vágy kifejeződése. A szema alatt a táncos kitárja mindkét karját, a jobb keze felfelé, a bal lefelé mutat, azt jelképezve, hogy jobbunkkal kapjuk meg Isten áldását, miközben mindenkitől elfordulunk, majd a ballal továbbadjuk az áldást másoknak.

Az UNESCO „Az emberiség szóbeli és szellemi kulturális örökségének mesterművei” programja keretében 2005-ben mesterművé nyilvánított mevlevi szema szertartást az UNESCO 2008-ban Törökország indítványára felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, és ezáltal megismertette az egész világgal. 

 

 

Igazgató: ÖMER FARUK BELVİRANLI
Művészeti igazgató: UFUK YÜRÜÇ

Előadók
Szólisták:
ÖMER FARUK BELVİRANLI
UFUK YÜRÜÇ
AHMET SAMİ KÜÇÜK - Postnishin
MEHMET ALİ TÜRKOĞLU
HÜSEYİN KUBİLAY ÖZTUĞ
YASİN OĞUZHAN UĞUR
SÜLEYMAN ÖZEN

Zenészek:
AHMET SAFA MIZRAK
ÖZHAN GÜLTEPE - Topluluk Müdürü/Whirling Dervish
HAKAN KILINÇARSLAN
MUSA KAZIM TIĞLIOĞLU
MEHMET ÖZTORUN
MUHAMMET ŞÜKRÜ FIRAT
MEHMET UÇAK

Whirling Dervish:
ORHAN TEKELİOĞLU
YUSUF VAROL
HAKAN GÜLTEPE
ÖMER KILIÇ
AHMET SÖĞÜTÖZÜ
SELAMİ ÜNAL

Tonmaister: SÜLEYMAN ERÇAL

A produkció magyar-török kulturális évad keretében valósul meg.

Ajánlatunk


A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.

Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

Ajánló


Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható –…

Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…

A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók