Novák Péter rendező adaptációjában a történet az eszményi szeretet és barátság veszteségének darabja. Szereplői egy valamikori családi idill széthullásának, az elsöprő szerelemnek, az elmélyülő barátságnak, a természetes életigenlésnek, a frusztrált agressziónak epizódjait élik meg egy esküvő keserédes kulisszáiban, hogy ott szembesüljenek jövőjük három próbatételének – beteljesülés, elhidegülés, elválás – kihívásaival. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. december 18. hétfő, 19:00
Az előadás felvonultatja Mozart operájának közismert archetípusait, de kifejezetten érzelmi viszonyulásaikra helyezi a hangsúlyt. Fodor Géza operaelemzéséből kiindulva úgy mutatja be cselekedeteiket, mint „személyes, legmélyebb és legelevenebb jellemvonásaikból fakadó megoldásokat a szerelem életproblémájára”.
Ennek alkalmi élettere a lagzi, mint az életeseményeket megrázóan sűrítő aktus. Mióta világ a világ, ez a procedúra hivatott az ifjú pár elkövetkezendő életének milyenségét meghatározni, az ott történő momentumokból, babonákból, játékokból messzemenő következtetéseket vonnak le a meghívottak... Így a legboldogabb nap egyben a megfelelési kényszerek frusztrációja is. A szerelmesek Tamino és Pamina ebben a kihívásban találják magukat az örömszülők Sarastro és az Éj királynője, a vőfély Monostatos, a jóbarát Papageno, s a meghívott pereputtyok társaságában.
A magyar népdal ésnéptánc, különösen annak erdélyi dialektusai érzékletesek a párkapcsolatok terén, megrendítően fogalmazzák és jelenítik meg a férfi, női értékek relációit. Ugyanakkor a dramatikus néptánc műfajában újdonság, hogy a tánc, a zene, az ének, a szöveg és az árnyjáték egyenrangú eszközökként jelenhetnek meg csakúgy, mint az operaszínpadokon! A vonósnégyes felállással bővített folklórzenekari kíséret, a népdalszövegek és Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legeredetibb költőegyéniségének stílusából merítő szövegek, az árnyjáték technika egyedülálló látványvilága különleges hátteret biztosítanak a koreográfusi, rendezői víziók kortárs kiteljesedéséhez, aminek formai alapvetése korunk értékminőségeinek ütköztetése.
A mai környezetbehelyezett, archaikus nyelvet beszélő, a hétköznapi ruhákat viselettel keverő figurák egy anakronisztikus, a múlt és jövő közé szorult közösséget mutatnak be.
Előadják:
Bodnár Dániel, Santana Cadena Diána, Józsa Tamás, Kovács Gábor, Sosovicza Fanni, Tóth Melánia
Tamino: Béhr Márton
Pamina: Kovács-Gál Nóra
Sarastro: Appelshoffer János
Éjkirálynő: Rémi Tünde
Papagena: Balogh Melinda
Papageno: Molnár Gábor
Monostatos: Görög Zoltán
Folk zenekar: Cseszák Zsombor, Csoóri Sándor, Csurkulya József, Pandák Viktor, Bősze Tamás Jean-Pierre, Babindák István
Anima Musicae Kamarazenekar művészei: G. Horváth László, Szabó Tamás, Bartók Tamás, Horváth Benjamin
Dramaturg: Sediánszky Nóra
Zeneszerző: Lázár Zsigmond
Hangmérnök: Mazura János
Fővilágosító: Jakab László
Rendezőasszisztens: Sárosi Emőke
Koreográfus: Appelshoffer János és Rémi Tünde
Produkciós vezető: Tóth Ferenc
Színpadra alkalmazta és rendezte: Novák Péter, Mozart Varázsfuvola című operája nyomán
A Nomád Nemzedék Kft. produkciója a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Csoóri Sándor Program támogatásával jött létre.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak…
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
