Program


Varázsfurulya • Nomád Nemzedék Társulat

Varázsfurulya • Nomád Nemzedék Társulat

Novák Péter rendező adaptációjában a történet az eszményi szeretet és barátság veszteségének darabja. Szereplői egy valamikori családi idill széthullásának, az elsöprő szerelemnek, az elmélyülő barátságnak, a természetes életigenlésnek, a frusztrált agressziónak epizódjait élik meg egy esküvő keserédes kulisszáiban, hogy ott szembesüljenek jövőjük három próbatételének – beteljesülés, elhidegülés, elválás – kihívásaival.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2023. december 18. hétfő, 19:00

Az előadás felvonultatja Mozart operájának közismert archetípusait, de kifejezetten érzelmi viszonyulásaikra helyezi a hangsúlyt. Fodor Géza operaelemzéséből kiindulva úgy mutatja be cselekedeteiket, mint „személyes, legmélyebb és legelevenebb jellemvonásaikból fakadó megoldásokat a szerelem életproblémájára”.

Ennek alkalmi élettere a lagzi, mint az életeseményeket megrázóan sűrítő aktus. Mióta világ a világ, ez a procedúra hivatott az ifjú pár elkövetkezendő életének milyenségét meghatározni, az ott történő momentumokból, babonákból, játékokból messzemenő következtetéseket vonnak le a meghívottak... Így a legboldogabb nap egyben a megfelelési kényszerek frusztrációja is. A szerelmesek Tamino és Pamina ebben a kihívásban találják magukat az örömszülők Sarastro és az Éj királynője, a vőfély Monostatos, a jóbarát Papageno, s a meghívott pereputtyok társaságában.

A magyar népdal ésnéptánc, különösen annak erdélyi dialektusai érzékletesek a párkapcsolatok terén, megrendítően fogalmazzák és jelenítik meg a férfi, női értékek relációit. Ugyanakkor a dramatikus néptánc műfajában újdonság, hogy a tánc, a zene, az ének, a szöveg és az árnyjáték egyenrangú eszközökként jelenhetnek meg csakúgy, mint az operaszínpadokon! A vonósnégyes felállással bővített folklórzenekari kíséret, a népdalszövegek és Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legeredetibb költőegyéniségének stílusából merítő szövegek, az árnyjáték technika egyedülálló látványvilága különleges hátteret biztosítanak a koreográfusi, rendezői víziók kortárs kiteljesedéséhez, aminek formai alapvetése korunk értékminőségeinek ütköztetése.

A mai környezetbehelyezett, archaikus nyelvet beszélő, a hétköznapi ruhákat viselettel keverő figurák egy anakronisztikus, a múlt és jövő közé szorult közösséget mutatnak be. 

 

Előadják:

Bodnár Dániel, Santana Cadena Diána, Józsa Tamás, Kovács Gábor, Sosovicza Fanni, Tóth Melánia

Tamino: Béhr Márton

Pamina: Kovács-Gál Nóra

Sarastro: Appelshoffer János

Éjkirálynő: Rémi Tünde

Papagena: Balogh Melinda

Papageno: Molnár Gábor

Monostatos: Görög Zoltán 

Folk zenekar: Cseszák Zsombor, Csoóri Sándor, Csurkulya József, Pandák Viktor, Bősze Tamás Jean-Pierre, Babindák István

Anima Musicae Kamarazenekar művészei: G. Horváth László, Szabó Tamás, Bartók Tamás, Horváth Benjamin 

Dramaturg: Sediánszky Nóra

Zeneszerző: Lázár Zsigmond

Hangmérnök: Mazura János

Fővilágosító: Jakab László

Rendezőasszisztens: Sárosi Emőke

Koreográfus: Appelshoffer János és Rémi Tünde

Produkciós vezető: Tóth Ferenc

 

Színpadra alkalmazta és rendezte: Novák Péter, Mozart Varázsfuvola című operája nyomán

A Nomád Nemzedék Kft. produkciója a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Csoóri Sándor Program támogatásával jött létre.

Ajánlatunk


A Magyar Állami Népi Együttes előadása a száz évvel ezelőtti trianoni békediktátum emlékezete jegyében készült. Az antológiaszerű válogatás a Kárpát-medence magyarsága és a vele sorsközösségben élő nemzetiségek (románok, szlovákok, szerbek és horvátok, svábok, ruszinok, zsidók, cigányok) folklórjából inspirálódva járja körbe, táncolja körbe a Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, a Délvidéket, és a „Kis Magyarországot”. Hitet téve az összetartozás megkérdőjelezhetetlen valóságáról, nagy ívű panorámaként mutatja fel azt a paraszti örökséget, azokat a páratlan kulturális és szellemi javakat, melyeket az ezeréves együttélés hagyott ránk.

Az estély, amelyet Jean-Paul Sartre Zárt tárgyalás című darabja ihletett, magával ragadó alkotás a színház és a tánc peremén. Három ember, két társasági hölgy és egy gyíkszerű csábító gyűlnek össze egy külvárosi szobában, amelyről kiderül, hogy maga a pokol is lehet. Fokozatosan, ahogy a kapcsolatok épülnek és bomlanak, a trió ráébred, hogy rögeszméik csapdájában vannak, és örökre egymás mellett maradnak.

A legnagyobb népi írónk, Móricz Zsigmond szatmári néprajzi gyűjtései során került igazán közel a magyar paraszti kultúrához, az ott élő emberek életének megismerését tartotta legfőbb iskolájának: „Kimeríthetetlen mondanivaló duzzadt bennem, és 25–30 év alatt nem fogyott ki az a tarisznya, amit ott és akkor tömtem meg mohó kapzsisággal a nép életének mindenféle anyagával.” – mondta egy visszaemlékezésében.

Ajánló


Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…

Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az estén…

A Duna mentén élő népek számára a Duna az életet jelentő, nyugalmat árasztó hatalmas folyam, mely természetéből fakadóan határoz meg…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók